Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

lőszék fegyelmi bírósága" hatáskörébe utalták. Végül rendelkezett & rendtartás az ügyvédi kamarák első megalakításánál követendő el­járásról.160 A rendtartás alapján a 35 365/1874. IM (1874. XII. 28.) sz. r., majd a 31 632. sz. IM (1875. X. 25.) r. határozta meg az ügyvédi kamarák számát, székhelyét és kerületeit. Ekkor alakult meg a Székesfehérvári Ügyvédi Kamara is. Illetékessége kiterjedt a székesfehérvári és veszp­rémi törvényszék területére. 130 tagjából 58 működött a mai székes­fehérvári ügyvédi kamara területén. A kamara mai területe eredeti elképzelés szerint a budapesti ügy­védi kamarához tartozott volna. A megye ügyvédsége ezzel nem ér­tett egyet. 1874. december 27-én a székesfehérvári törvényszékhez bejegyzett ügyvédek gyűlést tartottak és elhatározták, hogy kül­döttséget menesztenek az igazságügy-miniszterhez, az önálló fehér­vári kamara ügyében. A küldöttség tagjai Flatt Ágoston (III. 4., 48.), Vértessy József (3. 29.), Márkus Antal (4. 121), Végh Károly (4. 198.) és Pálffy Károly (4. 145.) ügyvédek voltak. Ügyüket a főispán támo­gatásával sikerült is diadalra vinniük.161 Amint az önálló kamara híre elterjedt, elkezdődtek a vezetőség­választást megelőző korteskedések. A sajtó jelentette, hogy sok je­lölt volt, de számuk rövidesen kettőre csökkent: ezek voltak Flatt Ágoston és Szüts Sándor162 (III. 4. 183.). 1875. január 27-én jelent meg a sajtóban Danitz Béla törvényszéki elnök felhívása, melyben a székesfehérvári és veszprémi törvényszékek területén lakó ügy­védeket felhívta, igazolják választási jogosultságukat, és vegyenek részt a városháza nagytermében 1875. február 18-án tartandó kama­rai alakuló közgyűlésen.16* Nyolcvanhét ügyvédnek volt az alakuló kamarai közgyűlésre vá­lasztási jogosultsága, 73 volt a jelenlévők száma. A közgyűlést a tör­vényszék elnöke nyitotta meg, majd a korelnök, Gaál Lajos vesz­prémi ügyvéd vette át az elnöki tisztet. A közgyűlés jegyzői Véghe­lyi Dezső és Molnár Lajos voltak (III. 4. 128.). A két szavazatszedő bizottság az eredmények összeszámlálása után egy nagy többséggel megválasztott vezetőség névsorát tárhatta a Kamara elé.164 A Kamara első elnöke Szüts Sándor székesfehérvári ügyvéd lett, aM akkor már hosszú székesfehérvári ügyvédi gyakorlattal rendel­kezett. Az elnökhelyettes, mindaddig, míg a veszprémi kamara ön­álló nem lett, veszprémi volt, először Gál Lajos. A kamara első tit­kára Pálffy Károly székesfehérvári ügyvéd, aki azután még hosszú ideig viselte ezt a tisztséget. Az első kamarai ügyész Dietrich Szi­lárd székesfehérvári ügyvéd volt (III. 4. 28.), később a kamarának hosszú éveken át elnöke. Az első pénztáros Szitter Lajos székesfe­hérvári ügyvéd lett (III. 3. 25.). A választmányi tagok között Végh Károly, Flatt Ágoston, Vértessy József, Márkus Antal székesfehér­vári ügyvédek, a póttagok között Csapó Dániel (III. 4., 20.), székes­fehérvári, Rácz Gyula enyingi (III. 4., 152.) és Huszár Imre (III. 4., 71.) sárbogárdi ügyvédek szerepelnek. Többen közülük később is szerepet játszottak az ügyvédi kamara vezetésében. A kamara tagjai közül Adonyban kettő, Baracskán egy, Bicskén egy, Enyingen hat, Móron hat, Sárbogárdon kettő, Sárosdon egy és Válón három volt 50

Next

/
Thumbnails
Contents