Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Életrajzok - Farkas Gábor: Steiner Jákó

Jegyzetek Zala megyei Levéltár. A nagykanizsai piarista gimnázium iratai. Érettségi vizsgálati anyakönyv 1885. Székesfehérvári Kalendárium 1898. Az ügyvédi kamara tagjainak névsora Székesfehérvár és Vidéke c. lap. 1905. márc. 16. Juhász V.: A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. Szfvár., 1927, 18 skv. Fejér megyei Levéltár (A továbbiakban: FmL) Székesfehérvár város Levéltára. Törvényhatósági bizottsági ülések jegyzőkönyve 1900—1913. Székesfehérvár és Vidéke 1912 január-februári számai MSZMP Párttörténeti Intézetének Archivuma. 658. fond. 6—154. őrzési egység (A továbbiakban: Párttörténeti Intézet Archivuma). — Klein Károly levele a párttitkársághoz 1911. I. 11-én kelt és 9—1911. helyi iktatási számot visel. Ez jelzi, hogy a székesfehérvári szociáldemokrata pártszervezet vezetőségének jelentős ügyviteli teendője is volt. Az iratok azonban nem kerültek elő. Uo., ua. Klein Károly ezt egy 1911. nov. 5-én keltezett levelében írja. Juhász V. i. m. 19. Farkas G.: Kisláng története. Tanulmányok Kisláng múltjáról és jelenéről. Szfvár., 1964. 17—20. Juhász V. i. m. 19. old. Székesfehérvár és Vidéke 1918. nov. 1. — 1919. márc. 1. Székesfehérvári Friss Üjság 1918. nov. 1. Az 1918. okt. 31. utáni események leírását lásd a szerző „Politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején" c. tanulmányában, Fejér megyei történeti évkönyv, Szfvár, 1968, 39—72. (A továbbiakban FMTÉ). A két törvényhatóság élére külön kormánybiztos állítása a szocialisták körében fogalmazódott meg. Előzményei messzebbre nyúlnak. A szocialisták a hatalom átvételét a januári napokban reális politikai lépésként értékelték, mert bíztak szövetségeseik támogatásában. Ebben elsősorban a radikálisokra, a katona- és földmunkástanácsra, s a feministákra számítottak. Még decemberben a szociáldemokraták egy határozatot nem tudtak a városi Nemzeti Tanácsban érvényre juttatni, azt otthagyták, és új városi Nemzeti Tanácsot alakítottak. Három nap múlva a kormánybiztos (Kövess Emil kísérletet tett, hogy a pártok közötti ellentétet elsimítsa. Az új ülésről ismét eltávoztak a szocialisták, és egyben kijelentették, hogy az új Nemzeti Tanácsot már meg is szervezték, ahol a függetlenségi pártnak 6 helyet fenntartottak. Kövess Emil a két városi nemzeti tanácsról a Magyar Nemzeti Tanácsot értesítette. Budapestről olyan utasítás érkezett, hogy a kormánybiztos oszlassa fel mindkét nemzeti tanácsot. Amikor Kövess Emil ezt kihirdette, a baloldali pártok és szervezetek tömegdemonstrációt rendeztek a Megyeház téren és követelték lemondását. A polgári pártok Kövessnek bizalmat szavaztak, sőt kérték a belügyminisztert, hogy Kövess a jan. 15-i tüntetés követelései ellenére is maradjon tisztségében. Holly Géza egyik érve az volt, hogy Kövess Emil testesíti meg a város és a megye konstruktív elemeinek követelését, amely a béke és a társadalmi rendszer konszolidációjára irányul. Az alispán (Szűcs Jenő) azonban beismeri, hogy a szocialisták és a radikálisok politikai agitációja az egész megyére kiterjed. Székesfehérvár pedig már hónapok óta a baloldali eszmék hatása alatt él. A pártvillongások gyakoriak, ezért a város élére külön kormánybiztos szükséges, aki az ultrabaloldali követeléseket lefogja. A belügyminiszter csak ezek után nyugszik bele a két kormánybiztos jelölésébe: A belügyminiszter álláspontja végül is az lett, hogy Kövess Emil semmiképpen sem maradhat a megye élén. A szociáldemokraták Farkas Antal, Cservenka, Knittelhoffer nevét is említették. (L. Archívum. 603. f. 2—16. ö. e. IV. k) Ez az elképzelés azonban nem egyezett a helyiek által kialakított törekvésekkel, mert a kormányban Steiner Jákót eleve elvetették, mint aki a megye élére kerülhetne, a város kormányzatát pedig a szocialisták megkapták, de Horváth Jánost küldték oda. A Fejér me-