Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Életrajzok - Farkas Gábor: Steiner Jákó

a kislángi telepesek sorsának javítása érdekében a földbirtokos gróf Zichy János ellen. Népszerűsége növekszik, Kisláng lakóit ekkor kivétel nélkül szociáldemokratává tette. (Kisláng a Zichy-uradalom egyik pusztája volt, amelyet 1904—1905-ben az Agrár- és Járadékbank kölcsöneivel vásároltak meg a telepesek. Helyzetük az első 10 évben a telepítés nehézségeiből kifolyólag igen nehéz volt, de a hatóság, a föld- és a vármegyei adót minden esztendőben kivetette rájuk. 1910-ben egy fővárosiba indított küldöttség visszamenőleg hatévi adómentességet tudott kiharcolni a Pénzügyminisztériumban. Ez azonban már keveset segített a kislángi telepeseken. Az állami és vármegyei adókon kívül a banktőke tartozás, a kamatok, azután az egyéb adósságok terhelik a telepeseket. A bank kíméletlenül behajtotta az összeget. Ezekben az években átlag 40—50 család vagyonát árverezték el. A településnek a vármegyei hatóság semmiképpen sem akarta megadni az önálló községgé válás jogát. Már 1906 szeptemberében népgyűlést hívtak össze, amelyen a nép kívánságát akarták az önálló községgel kapcsolatban kinyilvánítani. A népgyűlési előkészületeket a főszolgabíró megtudta, és megtartását nem engedélyezte. Steiner Jákó ezekben az években a kislángi telepesek mellé állott, és hosszas kilincselés után 1913-ban sikerült Kislángot önállósítania.11 A háború első éveiben a munkásmozgalom lelanyhult, és csak 1917-ben nyílt lehetőség az ellenzéki közélet bizonyos élénkítésére. Székesfehérvárott 1917. június 15-én választójogi blokk alakult, ahol a szociáldemokratákat Steiner Jákó képviselte, aki nagy hatású beszédet mondott, s követelte, hogy a blokk vezérkarában 3—4 szociáldemokrata legyen jelen.11 1918 nyarától Steiner Jákó számára mozgalmas napok következtek. Az ellenzéki politikai erők pacifista gyűlései egymást érték a városban. Steiner Jákó az események sűrűjébe veti magát, s egyéni érvényesülését is látja beteljesedni ezekben a forradalmi napokban. Steiner Jákó a politikai célok elérése, a néptömegek mozgósítása és befolyása érdekében egy volt szabadelvű-párti érdekcsoporttól 1918 november elején megvásárolta a Székesfehérvár és Vidéke című politikai lapot. Ennek tulajdonosa 1919. március l-ig volt, s ezen hónapokban a lap orientálását személyesen végezte. November 3— december 8 között felelős szerkesztője is volt. Hivatalosan az újság a Nemzeti Tanács lapjaként jelent meg, de tulajdonképpen a szociáldemokrata párt eszméit képviselte.13 Ezt azonnal felismerte az egyházi sajtó, de a polgári pártok, közöttük a függetlenségiek is. A Károlyi-forradalom időszakában a sajtópolémiák gyakoriak, amelyekben a néptömegek érdekeit képviselő szocialisták nézetei csaptak össze a polgári pártok eszméivel. Steiner Jákó a Szociáldemokrata Párt képviseletében 1918. október 31-én részt vett azon a városi értekezleten, amelyet Károlyi József főispán hívott össze. Saára Gyula polgármester ismertette az országban kialakult forradalmi helyzetet. Elmondotta, hogy Székesfehérvárott is határozni kell; mi módon védelmezzék meg a polgárság vagyonát és személyi épségét? Az értekezleten a konzervatív erők heves ellenállást tanúsítottak a függetlenségi és szociáldemokrata párti küldöttek minden olyan javaslatára, amelyek a társadalmi 390