Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Lukács lászló: A zámolyi közös udvarok

századi) kialakulásához a rokoni kapcsolatokon túl a falusi telkek drágasága és hiánya is hozzájárult. A község beépíthető utcáin (öreg utca, Üj utca, Kis utca, Burga, Bika-köz, Szuggya) a XIX. században már nem voltak üres telkek. Az első parcellázás a Nagyatádi-féle földreform (1920) során történt, amikor két új utcát nyitottak. Majd 1940-ben gróf Merán János földjeiből mérték ki a mai Újtelep első telkeit. E terület folytatásában az 1945-ben kiosztott házhelyeken épült a régi falu nagyságát megközelítő Újtelep. Az új építkezések hatására az egykori közös udvarokból sokan kiköltöztek, de csak egy részük bomlott fel. A még meglévő házrészek közül egyet-egyet ma is megvesznek idősebb emberek, özvegyek, elvált emberek vagy a faluba betelepülők. A történészek figyelme az utóbbi időben kiterjed egy-egy korszak, osztály vagy réteg életmódjának (lakás- és élelmezési viszonyok, öltözködés, szórakozás stb.) vizsgálatára is.1' A néprajz is hozzájárulhat ehhez a kutatáshoz parasztságunk kapitalizmuskori életmódjának feltárásával. Jegyzetek 1 A székesfehérvári István király Múzeum Néprajzi Adattárában (IKMNA) található zámolyi gyűjtések: Varga Marianne: Kismesterségek. Ltsz: 56. 2.; L. Demeter Zsófia: Lakodalmi szokások Zámoly községben. Ltsz: 73. 12.; Lukács László: Népi építkezés a zámolyi szőlőhegyen. Ltsz: 73. 11.; Uő.: A pásztorok megajándékozása. Ltsz: 74. 1. A községben végzett népdalgyűjtésről: Csanádi Imre: Zámolyi parasztdalok. Fehérvár 2. Székesfehérvár, 1955, 152—180. 2 Gunda Béla: A népi építkezés kutatásának módszere. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Osztályának Közleményei IV. Budapest, 1954, 3—4. sz. 85—87. 8 Illyés Gyula: Puszták népe. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956. A pátkai volt uradalmi cselédek lakásairól ld. Szkladányi Károly kéziratos tanulmányát: IKMNA. 73. 5. 4 Kresz Mária: Velence népi építészetéről. Előadás a velencei „Tájrendezés — Népi építészet" c. kiállításon, 1972. Kézirat. 8 Illyés Gyula: i. m. 172—173. 6 Morgan, L. H.: Houses and House-Life of the American Aborigines. Contributions.to North American Ethnology, IV. Washington, 1881. — A társadalmi tényezők és a népi építkezés kapcsolatáról részletesen Gunda Béla ír: i. m. 84—89.. Der Einfluss der Gesellschaftorganisation auf die Entwicklung der Bauwe'ise. Sociologus, Bd. 13. Berlin, 1963, 121—136. 7 Prazák, V.: Die sozialen Zustánde als Grund für die Formánderungen im Bereiche der materiellen Kultur. Folk-Liv, Stockholm, 1938. 4. sz. 336—349. • Gunda Béla: i. m. 85. 9 Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése. Néprajzi Értesítő, 32, 1940, 12. 10 Gunda Béla: i. m. 85. 11 Ürögdi Nagy Ferenc: Brassótól — Kézdivásárhelyig. In: Az utazás divatja. Űtleírások, úti jegyzetek az 1848 előtti Erdélyről. Szerk. Egyed Ákos. Bukarest, 1973, 68—112. 12 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete V. A palócok művészete. Budapest é. n. 245. 18 Bak János: A borsodi Bükk hegység települései. Budapest, 1932. 14 Ébner Sándor: A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. Föld és Ember 5, Szeged, 1925, 76., 85. is Nagy Benjámin: A társadalmi szervezet befolyása egy palóc falu építkezésére. Műveltség és Hagyomány I—II. Budapest, 1960, 67—95. — A palóc hadszer380