Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Strasszer györgy: A demokratikus pártok ifjúságpolitikája és ifjúsági szervezetek Fejér megyében 1945-ben

sítására szólította fel őket. A tanulókkal való új típusú kapcsolat kialakításán fáradozó pedagógusok felszólalásai után hangzott el a diákok képviselőjének, Gött Jenőnek előadása, amelyben tolmácsolta a tanulóifjúság kívánságait, igényeit az új, demokratikus iskolával szemben. Az előadás, az előterjesztett javaslatok nem voltak mentesek túlzásoktól, irreális követelésektől sem. Az avantgardizmus és a megfontolatlanság olyan megállapításokat is elmondatott, amelyek joggal váltottak ki bíráló és helyreigazító megjegyzéseket és érthetően elzárkózásra, nyugtalanságra késztették a pedagógusok egy részét. Sokan akadtak azonban a pedagógusok között, akik megértéssel és jóindulattal fogadták a diákok kéréseit, amelyeknek a megvalósítására való készség ebben az időszakban még kevés pedagógusban volt meg. A diákok követelései átfogták az iskolai élet minden területét, az oktatást és nevelést, a tanulók mindennapi életének problematikáját. Az oktatás tartalmi reformjának érdekében reális történelemszemléletet, a magyar irodalom józan átértékelését, a földrajzban határozott elvek lefektetését, a környező országok és az orosz nyelv tanulásának lehetőségét, a német nyelv tekintélyének csökkentését és az angol nyelv oktatásának bevezetését követelték. A nevelés rendszeressége és hatékonysága érdekében szükségesnek látták az osztályfőnöki órák bevezetését a középiskolák valamennyi osztályában. A régi iskola és pedagógiai gyakorlat maradványai közül a militarista formák és módszerek kiiktatását kívánták, főképpen a testnevelés órákon. Kívánságok hangzottak el a diákság érdekvédelmére vonatkozóan is. Felvetették az osztályzás nyilvánosságának, az érdemjegyek hétpecsétes titka enyhítésének, a fegyelmi szabályok új szellemű áthangolásának szükségességét. Az iskolák munkájának megörökítésére az iskolai évkönyvek rendszeres megjelentetését javasolták. Az alsótagozatos diákok képviselője Nyirjessy István a kulturális és esztétikai nevelés néhány elemével egészítette ki a fenti követeléseket. Többek között javasolta az énektanulás kereteinek kibővítését, kiterjesztését a magyar népdalokra is. Az iskolától a zenei nevelés, műveltség körültekintőbb megalapozottságát, megszervezését várta. Felvetette diáksportpályák építésének lehetőségét. A diákságnak a fizikai munkába való bekapcsolása céljából a MADISZ-tól ipari műhelyek felállítását is kérte. Az ankét Kovács Lajos szavaival végződött, aki munkára szólította fel a diákokat és figyelmeztette őket a munkás- és parasztifjúsággal való összefogásra, mert csak az egység biztosíthatja a diákoknak az ankéton is kifejtett érdekei képviseletét, meg valós ítását.5 2 A diáktanácskozás nagy visszhangot keltett, mind a diákság, mind a pedagógusok körében. Megszervezői vállalták annak kockázatát, hogy a tanácskozáson esetleg avantgardista, pedagógusellenes nézetek is hangot kapnak. Ez a veszély fennállt, történtek is ilyen megnyilatkozások. Az iskolai élet demokratizálása irányába tett első lépések érdekében azonban vállalni kellett ezt a gyermekbetegséget. Az ifjúság, azon belül a diákság demokráciáját csak a merev, konzervatív pedagógiai szemlélet és az avantgardista törekvések elleni egyidejű harcban lehetett kialakítani és megerősíteni. Ebből kiindulva a Fehér vári Hírek hamarosan szóvá is tette a diákankét túlzásait. Bírálta a 341