Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Strasszer györgy: A demokratikus pártok ifjúságpolitikája és ifjúsági szervezetek Fejér megyében 1945-ben

nyezői.16 A sárbogárdi járás községeiben az erőteljes egyházi befolyás, az egyházi ifjúsági szervezetek hagyományai és megújulása képezték a MADISZ szervezésének alapvető akadályait. Az egyház részéről megnyilvánuló ellenállás, kisebb mértékben, más községekben is tapasztalható volt. A tavaszi hónapokban megalakult MADISZ-szervezetek lendületes munkába kezdtek. A fiatalok viszonylag nagy tömegeit tömörítették és foglalkoztatták. Munkájuk alapvető területei a romeltakarításra és az újjáépítés egyéb feladataira való mozgósítás, valamint a fiatalok kulturális és sporttevékenységének szervezése és kielégítése voltak. Mozgósították a fiatalokat a tavaszi, nagy, politikai demonstrációkra: május elseje, a győzelem napja s az új kenyér megünneplésére.17 Jóllehet esetenként kifejezetten politikai, elsősorban propagandatevékenység is folyt a MADISZ szervezeteiben, ez a munka másodlagosnak bizonyult a kulturális és sporttevékenység mellett. A vidéki szervezetek munkájában egyoldalúan érvényesült a táncestek, a műsoros előadások és sportrendezvények szervezésére való törekvés.18 A vidéki MADISZ-szervezetek munkáját sok és egyre több tényező nehezítette. Egyes községekben nem volt helyisége. Kevés volt a képzett és tapasztalt ifjúsági vezető, olyan, aki a hagyományos kulturális és sporttevékenységet a politikai programmal és a gazdasági építőmunkára való mozgósítással is összekapcsolhatta volna. A községekben korábban működő ifjúsági szervezetek hagyományai, módszertani tapasztalatai is a szórakoztatás irányába tolták el a szervezetek és a fiatalok érdeklődését. A KALOT újjászerveződése, majd a pártifjúsági szervezetek megalakulása után az ellenségeskedés, illetve a rivalizálás veszélyeztették a MADISZ szervezeteit. Az új helyzetben még kevésbé tudtak helytállni tapasztalatlan vezetői; egyre több engedményt tettek a fiatalok igénytelenebb csoportjainak, a gyenge vezetésű szervezetek pedig gyakran beszüntették munkájukat. Helyenként ellenkezőleg, a szektás jelenségek erősödtek meg. A KALOT támadása, illetve a pártifjúsági szervezetek aktivizálódása nemcsak az ifjúsági egységtörekvésekben, az egységes értelmezésű demokratikus ifjúságpolitika igenlésében idéztek elő válságos helyzetet, hanem szervezeti és politikai válságokba sodorták a MADISZ egyébként jól működő szervezeteit is. A válság, amely egyelőre átmenetinek bizonyult, 1945 végén mélyült el. Amíg a tavaszi hónapokban az ifjúsági munka és mozgalom első szabad időszakában a MADISZ a legtöbb településen nemcsak az első, hanem ténylegesen is az egységes ifjúsági szervezet volt, magához tudta vonzani a különböző orientációjú és érdekű ifjúsági rétegeket. Tömegességével és azáltal, hogy az ifjúságnak az életre, minden nehézség és tragédia ellenére optimizmusra váró, jövőre készülő reális igényeit elégítette ki, bizonyította életerejét és biztosította befolyását a fiatalok körében és a helyi közéletben egyaránt. Különösen jelentős szerepe volt a MADISZ-nak a felszabadulás utáni sportélet újjászervezésében, kialakításában. Az aktív sportoló ifjúság a MADISZ-ban tömörült, annak sportegyesületeiben, csapataiban, szakosztályaiban sportolt. A székesfehérvári szervezet május 332