Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

ben a hiányzók, illetve betegek iránt. A táppénzcsalók leleplezésében szigorúan jártak el, de az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, szankciókat nem tették közzé. 1952-ben különféle (születési, házassági, halálozási és rendkívüli) segélyekre több mint 120 ezer forintot (az évi tagdíj forgalom 13,5 %-át) fordítottak. A tanácsi kezelésbe adott bölcsődék és óvodák üzemeléséhez központi keretből közel 100 ezer forinttal járultak hozzá; a 26 1 és 26/2-es vállalatok jóléti keretből nyújtottak támogatást. A gyengének ítélt agitációs munka ellenére 1952-ben 1059 dolgozót részesítettek kedvezményes üdültetésben. Az üdülésben részt vevők 65%-a fizikai, míg 35%-a műszaki és adminisztratív dolgozó volt. A jó munka elismeréseként sor került brigádok kollektív üdültetésére is. A kulturális élet és sportolás feltételeinek biztosításában szintén eredményes tevékenységet fejtettek ki a szakszervezet illetékesei.175 A lehetőségek tárgyi eszközeihez (otthonok, termek, klubok, könyvek, ruhák stb.) viszonyítva kevés volt a kulturális aktívák száma. A munka oroszlánrészét a függetlenített munkatársak végezték. Ennek következtében nem épült ki a kívánt mértékben a kulturális szolgáltatás szállásokig terjedő hálózata (például klubszobák, letéti könyvtárak). Az előző évihez viszonyítva emelkedett ugyan a rendszeres olvasók száma (15 %), de ez még nem volt arányban a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Ott, ahol a hálózat a szállásokig kiépült (például Mélyépítő szállásain), nemcsak a klubszobákban folyt eleven élet (játék, sakk), hanem kedvezően alakult az olvasás helyzete is: 4600 kötetre 456 állandó olvasó jutott. Az öntevékeny művészeti munka elsősorban kampányfeladatokhoz (nyári kulturális verseny, békekölcsön-jegyzés) kapcsolódott. Az évi kulturális versenybe az építkezésről 57 csoport nevezett be (95 %-uk fizikai dolgozó volt). A kulturális tömegrendezvények általában érdeklődést keltettek: a József Attila kultúrotthonban pl. 3,5 hónap alatt 40 ezer dolgozó fordult meg. De látogatott volt a keskenyfilm-vetítés is. Rendkívül jelentős összeggel (1952-ben 1,4 millió Ft-tal) támogatták a sportot.176 A szakszervezet kötelékében 13 szakosztály működött. Aktíváik száma 600 körül volt. A megyei szpartakiádon az atlétikában jeleskedtek. Egyik legnépszerűbb szakosztályuk a röplabda volt. Labdarúgócsapatuk pedig ez évben az élmezőnybe tört be. A minőségi sport mellett viszont háttérbe szorult a tömegsport. Az építkezés 15 ezer dolgozójából például mindössze 350-en vettek részt az MHK mozgalomban. 1952 nyarán a szakszervezeti munkát, a szervezeti életet igénybe vevő, de egyúttal élénkítő eseményre, a választásokra került sor.177 Június 1 és augusztus 11 között a munka megjavításának és a dolgozók mozgósításának jegyében összesen 3207 funkcionárius megválasztása vált esedékessé. Többek között 700 bizalmi, 700 munkavédelmi megbízott, 700 szociális megbízott, 329 műhelybizottsági tag, 168 póttag, 209 üzemi bizottsági tag megválasztása került napirendre. A választások lebonyolításában célul tűzték ki egyrészt a párttagok arányának javítását a vezető tisztségekben, másrészt a szervezettség szintjének növelését az adott 64 %-ról 84 %-ra. Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Elnökségének állásfoglalása, illetve 314