Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

állapították, hogy a pártszervezetekben 178 pártcsoport kiépítésére került sor. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben, a Politikai Bizottság év eleji állásfoglalásának megfelelően 1952-ben a pártépítés munkája lelassult. A mennyiségi növelés helyett a minőségi követelmények léptek előtérbe a tag-, illetve tagjelölt felvételi munkában. Ugyanekkor az éberséggel kapcsolatos túlzások fékezték a tagjelölt-, illetve a tagfelvételt. Az év első nyolc hónapjában a tag- és tagjelölt-felvételben — a Városi Pártbizottság Párt és Tömegszervezeti Osztályának megállapítása szerint133 — javulás történt, de gyökeres változás nem következett be. Javulás annyiban mutatkozott, amennyiben három (Lakásépítő-, Mélyépítő- és Gépgyári) Pártbizottságnál a Politikai Bizottság április 10-i és június 28-i határozatát követően a kérdéssel rendszeresen foglalkoztak. Voltak viszont pártszervezetek (pl. az öntödében), ahol ez a kérdés hónapokig napirenden sem szerepelt. A problémát általánosságban fokozta, hogy a pártcsoport-vezetők politikai nevelése háttérbe szorult, és a sztahanovistákkal sem foglalkoztak megfelelően a pártépítés szempontjából. Elégtelen volt a műszaki értelmiséggel, azon belül az új értelmiséggel kapcsolatos ilyen célú politikai nevelő munka. Mint ahogy csökkent az érdeklődés a DISZ fiataljai iránt is. Ennek tulajdonítható, hogy míg 1951 utolsó két hónapjában 200 tag, illetve tagjelölt felvételére került sor, addig az 1952. évi összes növekedés csupán 620 fő. Ebből az év első hónapjában 269 felvétel történt; ugyanekkor 40 tag kizárására került sor.134 A DISZ tekintetében az arányokat jól érzékelteti, hogy a Gyárépítő Vállalatnál hét hónap alatt 25—30 fiatalt vettek fel a PB hét alapszervezetébe.135 Nem kétséges, hogy a termelési célok megvalósításáért, a felajánlások végrehajtásáért folyó agitációs tevékenység háttérbe szorította a tag-, illetve tagjelöltfelvétellel kapcsolatos munkát. Ezt felismerve, a Városi Pártbizottság szeptember 6-i ülésén136 úgy határoztak, hogy a PTO-nak havonta jelentést kell tennie a helyzet alakulásáról. A pártépítést egyébként vezetőségi ülések tárgyává kellett tenni. Titkári értekezleteken pedig tájékoztatást adtak a pártfegyelemről, illetve annak helyes alkalmazásáról a tagsággal kapcsolatban. A döntő tervévben a feladatok tornyosulása, a teljesítés érdekében végzett munka mellett átmenetileg háttérbe szorult a pártoktatás kérdése is. A konkrét célok érdekében végzett (elsősorban termelési) agitációs tevékenység, amelynek eredményessége a feladatok teljesítésében realizálódott, elsődleges szerepet kapott a politikai munkában. Magára a szervezett oktatásra is rányomta bélyegét az aktualitás, a napi politikához való kötődés (például Rákosi életrajzának tanulmányozása). A Városi Pártbizottság munkaterve alapján az 1951— 52-es oktatási évben 1040 főre terjedt ki a politikai nevelés e formája.137 1952 elején felvetődött az oktatásba bevontak számának növelése, elsősorban 500 párttagra kiterjedően,138 továbbá havonta egész napos továbbképzés tartása a függetlenített alapszervi titkárok és munkatársak számára. Volt igény arra is, hogy a brigádvezetők tanfolyamán a párttitkárok is vegyenek részt. Márciusban pedig — az agitációs tevékenység javítása céljából — határozat született,138 hogy 307