Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

ratizálódására (pl. a Városépítő Vállalatnál), a teljesítés alatti bérelő­irányzatból származó kedvezőtlen fizetésekre (pl. a kokszolónál); ép­pen úgy, mint vállalatok között egymás akadályozására (a tűzálló­téglagyárnál a határidők eltolódása miatt), vagy a munkavédelmi elő­írások gyakori megszegésére. Megítélésünk szerint mindezek lénye­gesen befolyásolták ugyan a teljesítések végrehajtását, de elsősorban mégiscsak a munkaerővel és az anyaggal kapcsolatos problémák (hiá­nyok, minőségi kifogások) korlátozták a tervteljesítés lehetőségeit. Ugyanis — bizonyos ellentmondásai ellenére és hosszabb távon — a termelés szervezése fokozatos fejlődést mutatott, ugyanakkor a mun­kaerő és az anyagellátás lehetőségei szűkültek a terv feszített köve­teményeihez viszonyítva. A párt tevékenysége a tömegek között az alkotmány ünnepi verseny befejező szakaszában A júliusi tapasztalatok birtokában az építkezés politikai és gazda­sági vezetése újabb erőfeszítéseket tett, hogy a Központi Vezetőségi határozat szellemében biztosítsa a feladatok végrehajtását, az augusz­tus 20-i felajánlások teljesítését. Az előző időszakban hozott intézke­dések mellé, ha nem is újként, de a korábbiaknál jóval nagyobb hang­súlyt kapva lép be a munkavédelmi tevékenységnek a Központi Ve­zetőség ülésén is szorgalmazott javítása,98 az újításokkal, az új mun­kamódszerekkel való foglalkozás kérdése, és végül a termelési agitáció új területekre történő kiterjesztése és fokozása. A közérdeklődés hom­lokterében, a politikai agitáció középpontjában a koreai háború (első­sorban a gyűjtésben is megnyilvánuló szolidaritás-vállalás), továbbá a tervek és az augusztus 20-i felajánlások teljesítése állt.99 Ezek a kér­dések alkották a július 13—19-e között megtartott népnevelő-értekez­letek napirendjét is. Az augusztusin a Szabad Nép új formában való megjelenéséről, az alkotmány tiszteletére tett felajánlások végrehaj­tásáról esett szó. Az értekezleteket elemezve megállapították,100 hogy azok a termelési tanácskozásokra emlékeztettek (például a gépgyári alapszervezetek júliusi népnevelő-értekezletei). Helytelenítették, hogy az objektív nehézségek felsorolása háttérbe szorította a politikai munka gyengéivel való foglalkozást, többek között a meggyőzés adminisztratív munkával történő helyettesítésének problémáját (pl. az erőműnél). Augusztusban is hasonló volt a helyzet. A mechaniká­ban, a vasszerkezeti műhelyben például a korábbival azonos okok következtében elmaradt a népnevelők tevékenységének értékelése, a tapasztalatok és érvek cseréje.101 Az üzemi dolgozók, illetve a nép­nevelők körében láthatólag erősödött az a vélemény, hogy a feszített tervek és a velük kapcsolatos felajánlások végrehajtásához a feltéte­lek hiányoztak, vagy meglétük legalábbis vita tárgyát képezheti. Az egyének erőfeszítése, illetve a kollektívák munkája objektív okok következtében nem, vagy nem minden esetben tudta biztosítani a ki­tűzött vagy vállalt feladatok végrehajtását. A lapban közölt bírálat viszont — a központi irányvonal nyomán — a szubjektív tényezők szerepét hangsúlyozta és nem az objektíve ható problémákat. Így a 298

Next

/
Thumbnails
Contents