Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

öntöde a tervét 113,4 %-ra hajtotta végre. (Fekete József vasöntő például már második félévi tervén dolgozott.) A gépgyár termelési tervét 109%-ra (ezen belül készáru-tervét 110,1%-ra), a mechanika pedig a terven felüli vállalásait is teljesítette.13 Az üzemelő gyáregy­ségek élenjáró dolgozói számára a versenyt értékelő műszáki és szta­hanovista értekezleten (Kárpáti Albert igazgató értékelése után, Varga Zoltán pb-titkár és Koltai üb-titkár jelenlétében) vándorzászlókat és pénzjutalmakat adtak át.14 A vizsgált időszakban a gyári létesítmények mellett közel 500 lakás, a második iskola és óvoda építésén dolgoztak. A verseny év eleji sza­kaszában adták át rendeltetésének a posta épületét, majd március 19­én (a Duna-parti) második szivattyú első gépegységét. Május 1-én pedig Ratkó Anna egészségügyi miniszter jelenlétében felavatták a város rendelőintézetét. Az ünnepség keretében került sor a Dunai Vas­mű Emlékérem kiosztására, amelyet háromezren kaptak meg, egy év­nél hosszabb időtartalmú folyamatos helyi munkáért.15 Intézkedések a munkafegyelem szilárdítása, a műszakiak körében folyó munka megjavítása érdekében A gazdasági vezetők januári országos aktívaértekezletét követően intézkedések sora látott napvilágot az 1952-es év tervfeladatainak megvalósítása érdekében. A nemzetközi helyzet éleződése, és annak olyan értékelése, hogy közvetlen háborús veszély áll fenn, népgazda­ságunk fejlődésétől gyorsabb ütemet követelt. A politikai munka kö­zéppontjában az eredményeink fokozását és megvédését célzó, a béke védelmére mozgósító kérdések kerültek. Ezek megkövetelték a helyi építkezések ütemének gyorsítását, az ahhoz szükséges hatékonyabb munka feltételeinek megteremtését. Ez az igény állt az év elején be­vezetett, új formát öltő munkaverseny mögött. Eredményei pedig a március 9-e tiszteletére indított, illetve a tavaszi versenyekben jelent­keztek. Az 1952-es esztendő az ötéves terv döntő évének számított. Az épí­tés ütemének gyorsítása tervmódosításokkal járt (pl. a gyári építkezé­sen, a Városépítő Vállalatnál16). Az utóbbi helyen azzal az igénnyel, hogy a termelésbe belépő üzemek dolgozói letelepedési lehetőséget kapjanak a revízió során kétszeres lélekszámúra tervezett városban. Ugyanakkor városi színvonalú szolgáltatásokban is részesülhessenek a módosítással 40—45 ezer, illetve távlatban 60 ezer fős településen.17 A tervvel kapcsolatos teendők, illetve az országos aktívaértekezle­ten megfogalmazott feladatok ismertetése és megvitatása céljából az építkezésen április 7-én műszaki és gazdasági vezetői tanácskozást tartottak.18 Megállapították, hogy a döntő tervév a tavalyihoz viszo­nyítva kétszeres feladatot állít az építkezés elé. Célul a tervfeladatok teljesítését, a munkafegyelem szilárdítását (az igazolatlan mulasztók és az elvándorlók arányának 1951 negyedik negyedéhez viszonyított 70—70%-os csökkentését), a munkavédelmi előírások és óvóintézkedé­sek betartását; továbbá legkésőbb június 30-ig az egyéni anyagmeg­takarítási számlák — fa- és nyersanyagra vonatkozó — bevezetését 277

Next

/
Thumbnails
Contents