Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

Jegyzetek 1 Holub József: Zala megye története a középkorban. Pécs, 1929, I. 137—8. — U. a.: A főispán és alispán viszonyának jogi természete. FejérpatakyEmlékkönyv, Budapest, 1917, 193. 3 F. Knauz: Monumenta Eccl. Strigoniensis. Strigonii. 1874, I. 576. 3 L. az 1514: 56. tc. hivatkozását! * J. Batthyán: Leges Ecclesiasticae III.. 4—6. 5 Először 1313-ban hivatkoznak rá. Batthyán: Leges Eccles. III. 149. 8 1464. június 11-i levél említi így először: Pray: Specimen Hierarchiáé II. 154. sk. 7 Oklevél 1539. július 14-én említi így először: I. KoIIer: História Episcopatus Quinqueecclesiensis. Posonii et Pestini, 1801. V. 245. 1. 8 G. Fejér: Codex Diplomaticus, VIII. 5, 87. 9 Első okleveles említése 1444. Hazai Oklevéltár 1234—1536. Szerk. Nagy Imre — Deák Farkas — Nagy Gyula. Budapest, 1879, 408. 347. sz. oklevél. 10 Mindezekre kimerítő feldolgozást találunk Hajnik Imrénél: Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. Budapest, 1888. Értekezések a történettudományok köréből. XIII. köt. X. sz. 111 Mindezek részletes felsorolására 1. Hajnik Imre 1. m. 7—8. 13 1659:76. tc. 13 Mindezekre Hajnik i. m. 12 sk. 14 Hogy az ispán helybenlakását komolyan vették, mutatja az 1514: 56. tc, amely a Heves vármegyei ispáni tisztet világi személyre kívánja ruháztatni, mivel az egri püspök az országon kívül tartózkodik. De ha székhelyére viszszajön vagy az egri egyháznak más főpapja lesz, az ispáni tisztség visszaszáll az egyházra. 15 Az 1504 : 3. tc. újból megtiltotta a vármegyei ispánságok örökös eladományozását. 16 v. ö. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest, 1946, 532. 17 A főispán távolmaradására a közgyűlésből lásd Degré Alajos tanulmányát: Megyei közgyűlések a XVI—XVII. századi török háborúk korában. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bp, 1971, 43—44. V. ö. Levéltári Szemle, 1966. 18 „ ... nisi in publicis regis, et regni servitiis praepediantur, in comitatibus, quibus praesunt, continuo resideant". „ ... Comites illorum comitatuum ... moderatores essent; ac tam politicorum, et publicorum negotiorum, quam etiam justitiae administrationis curam sibi principaliter comissam haberent..." lg Az eredeti rendelet O. L. Kánc. Orig. Ref. 390—1768 sz. Hiteles fordítás: Helytartótanács. Ideál. Miscellanea No 62—1770. Közölte Mártonffy Károly: A magyar közigazgatás megújulása. Budapest, 1940. 94—111. 2o Hajnik i. m. 26 sk. — A XVIII. századi vármegyei közigazgatásra A. Csizmadia: Les problémes de l'administration provinciáié en Hongrie au XVIIie siéole. Acta Juridica Academiae Scientiarum Hungaricae, II, 1969, Separatum. — Kitűnő összehasonlító anyag: R. Villers: Les problémes de l'administration régionale en Europe au XVIIIe siécle, Revue historique de droit francais et étranger. Extráit du no. 4, 1972. 2* Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. Budapest, 1885, II. 456 sk. 22 Lásd az 1847/48. országgyűlésen kiküldött adminisztrátori választmány megállapítását. Barta István: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen, 1847—48. Budapest, 1951. 610. 23 Gedanken einer Ungarischen Patrioten über einige zum Landtag gehőrige Gegenstaende (kézirat), Ratio proponendarum in comitiis Hungáriáé legum (Kézirat V. 7. pont). Dissertatio politico—publica de regiae postestatis in Hungária limitibus. 1791. 24. §, magyarul Csizmadia Andor: Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Budapest, 1958, 37, 66. 88, 118, 24 U.ott 89. — Ujabb kutatás (Hajdú Lajos doktori értekezésében) arra is rámutat, hogy az adminisztrátori intézmény már előbb — a XVIII. század eüső 267