Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

25-én a Kancelláriának már azt jelenti, hogy mivel Zichy az országgyűlésen van, az ő elnöklete alatt tartott közgyűlésen azt határozták, a követek szorgalmazzák a köszönő felirat mielőbbi felküldését. Bár az ellenzék heves kifakadása és ellenszegülése megakadályozta a propozíciók részletes tárgyalását, a rendek többsége utasítást adott a követeknek a köszönő felirat mielőbbi felterjesztésére.123 A válaszfeliratot illetően Apponyi főkancellár valóban azt kívánta keresztülvinni, hogy csak hálaköszönetre szorítkozzék s más tárgyat ne érintsen. Ugyanakkor Kossuth — az erőviszonyokat mérlegelve — olyan javaslattal állott elő, hogy a rendek mondjanak le a válaszfelirat elküldéséről, de határozatban tegyenek hitet annak elvei mellett, a benne foglalt sérelmeket pedig egyenkint vegyék tárgyalás alá. Az országgyűlésen az ügyes taktikázás miatt Kossuth javaslata győzött, mivel erre a követeknek pótutasításuk nem volt. Fejér megye konzervatív utasítása sem adott irányítást a haladó párthoz tartozó követeinek, akik hallgattak a szavazás alatt.124 Kossuth örömmel számolt be december 23-án Wesselényinek, sikerült elérni, hogy „3 éves Kreishauptmannkodás daczára a KK és RR termében" az ellenzék a gazda.125 Néhány törvényjavaslat előkészületi tárgyalásai, bizottságok kiküldése, a Partium-kérdésében az udvar közbenjárásának kikérése után az ellenzéki taktikát irányító Kossuth megtette az előkészületeket az ellenzék erőpróbáját leginkább megmutató kérdés: az adminisztrátori rendszer felszámolására. Kossuth maga ugyan kitűnően ismerte a rendszer sérelmeit, de hogy ezekből semmi ki ne maradhasson, az ellenzéki bizottmány nevében körlevelet intézett az ellenzéki megyei funkcionáriusokhoz, közöljék a visszaélések és önkényeskedéseknek tudomásukra jutott adatait, melyek az adminisztrátori rendszer behozatala óta keletkeztek, hogy világosan lássák azt a veszélyt, „mely ezen absolutisticus úton behozatott újításban alkotmányunkat megtámadta."12* Fejér megye is megtartotta az 1848 elején rendes negyedes közgyűlését, amelyen már érezhető volt a fordulat. Maguk a követek, mint az elnöklő alispánnak január 7-én a kancellárhoz intézett jelentéséből kiviláglott, a felirat tárgyában a Pest megyei ellenzéki indítvány mellett szavaztak.127 Amellett is kiálltak, hogy az adminisztrátori rendszer „az ország egyik fő és legérzékenyebb sérelmének kijelentessék, s ennek gyökeres orvoslása Ő Felségénél szorgalmaztassék", noha Fejér megye az adminisztrátori rendszert nem találta sérelmesnek. Az alispán jelentése szerint Zichy bátyja, a veszprémi püspök mindent elkövetett, hogy többséget toborozzon, e végből a mezei nemességet is felvonultatta; mégis az ellenzék indítványát, hogy a követek eljárását helyeseljék, 47-en pártolták s ennek ellenében csupán 16-an szólaltak fel. Az ellenzék látva erejét, szavazást sürgetett, amit annál inkább tehetett, mert a tisztikar 15 tagja az indítvány mellett, ellene csupán 1 tisztviselő volt. Az alispán tehát öt óra hosszat tartó tanácskozás után a szólók többsége szerint — egyéni meggyőződése ellenére — mondotta ki a végzést.128 A kormány most már látva az előbb lenézett ellenzék erejét, megrettent attól, hogy az adminisztrátori rendszer ellen indított frontális 260