Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

nek." Mikor szóba hozták előtte a választás és kinevezés kérdését, azt jelentette ki, „hogy örömestebb lenne választott alispán, mint kinevezett főispán".07 Zichy csakhamar bevetette magát a politikai életbe. Egy darabig a szabadelvűekkel tartott s 1839-ben a pártértekezlet még Kandó József mellett Fejér megyében követté jelölte.68 A követek Ürményi és Sárközy Kázmér lettek,69 akik ekkor még jobbra álltak Zichy politikájától. A 40-es évek fordulóján azonban Zichy Ödön fokozatosan eltért a haladás vonalától. Ezt elősegítette az is, hogy Edmund testvére, aki az országgyűlési ifjak pere idején az ifjak szabadonbocsátásáért a megye küldöttségét vezette Bécsbe, visszavonult a politikai élettől. Másik testvérét Zichy Domokos grófot 1842-ben veszprémi püspökké nevezték ki, akinek ultraaulikus érzülete és ilyen irányú befolyása Veszprém és Fejér megye politikai életére reakciós irányban befolyásolta Zichy Ödön magatartását is. Tény, hogy 1842-ben Zichy Ödön már olyan indítványt vitt keresztül a Fejér megyei közgyűlésen, hogy a követek az egyházi tizedet ne engedjék eltörölni.70 Ettől kezdve Cziráky János, a főispán fia és Zichy Ödön lettek Fejér megyében az elavult intézmények leghűbb támaszaivá.71 Az 1843. évi országgyűlésre Zichy Ödön lett a konzervatív Fiáthpárt főkortese és képességeivel is bizonyította, hogy mindjobban megfelel azoknak a követelményeknek, amit egy jó adminisztrátortól a kormány megkívánt. A nagy tekintélyű, de elöregedett Cziráky Antal országbíró mellé hosszú ideig nem neveztek ki adminisztrátort. Most azonban fiatal, aktív ember kellett s ez volt Zichy Ödön, akinek fizetését évi 5000 forinban állapították meg.72 Zichy Ödön adminisztrátori megbízatására vonatkozó királyi leiratot Fejér vármegye október 6-i közgyűlésén olvasták fel s egyben ismertették a leteendő eskü szövegét: ,, . . e megye minden karait és rendéit jogaik és szabadalmaikban, a mennyire tisztemben áll, megtartom, — minden előttem perlekedőnek, minden hivatalomhoz tartozó ügyben legkisebb személy — tehát gazdag vagy szegény — válogatása nélkül, kérelmet, adományt, kedvezést, félelmet, gyűlölséget, szeretetet és kedveskedést félretéve, miként Isten és az ő igazsága szerint meggyőződve leszek, minden dolog iránt tehetségemhez képest jogos és igazságos ítéletet, igazságot és végrehajtást teszek".78 Az esküszöveg felolvasása során Meszleny Rudolf, Kossuth sógora, a haladó párt egyik Fejér megyei politikai vezetője, kifogásolta az eskü szövegét, mely szerinte a szokott törvényes főispáni eskü szövegétől lényegesen különbözik, s ezt az újítást mint sérelmet javasolta az országgyűléshez felterjeszteni. A közgyűlés többsége azonban tudomásul vette a kinevezést s úgy határozott, hogy Meszleny észrevételét majd az országgyűlési utasítások kiadása kapcsán tárgyalják.7'4 Ezután küldöttség ment Zichyért, aki letette az esküt, majd beszédet intézett a közgyűléshez. Eddig is részt vett a közéletben. Most a király kinevezése folytán örömmel vesz részt a hozzá közelálló vármegye kormányzásában. Megemlékezik Cziráky főispánságáról, aki 18 évig állott a megye élén s aki neki gyámja volt. Átalakulás 249