Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

tekintve — a királynak az a kívánsága, hogy a főispáni tisztet minden más hivataltól elválasztva gyakorolják. Felszólította tehát a legtöbb főispánt, hogy mivel más elfoglaltságuk a főispáni hivatal ellátását lehetetlenné teszi, nyolc nap alatt ajánljanak megyéjük kormányzására alkalmas helyettest. Másokat viszont arra szólítottak fel, válasszanak a főispáni vagy egyéb hivataluk között.46 Az új rendszer fontosságát mutatta a kormánynak az 5085/1845. sz. leiratban már említett gondoskodása arról, hogy a főispánok, illetve az adminisztrátorok tiszteletdíját felemeljék. Míg ez időben a királyi tábla bírái évi 1500, a Helytartótanács tanácsosai évi 2000 forint, s a főispánok eddig 400—1500 forint fizetést kaptak, most a király a főispánok és adminisztrátorok fizetését évi 5000, illetőleg 6000 forintban állapította meg. Mivel a megyei pénztár ezt nem tudta volna fizetni, a többletet (5000, illetve 6000 forint kiegészítéséig) a kincstár terhére vállalták.4* A főispánok és adminisztrátorok tevékenységének eredményesebbé tételére, melléjük — mint arra már utaltak — főispáni titkári állásokat is szerveztek.47 A Kancelláriának a Helytartótanácshoz, Ferdinándnak a nádorhoz intézett utasításaira a Helytartótanácsnál március második felében a nádor meg is alakított egy bizottságot, mely Keglevich Gábor gróf tárnokmester elnöklése alatt Vay Miklós koronaőr, Nyéky Mihály, Odry József, Ambrus Mihály és Szentiványi Vince helytartósági tanácsosokból állott, előadója pedig Babarczy Antal helytartótanácsi titkár lett. A bizottság többször ülésezett. Munkáját — mint azt az április 10-iki ülés jegyzőkönyvben lerögzíti, akként végezte, hogy alapul vette az 1723:56. tc.-et, Mária Terézia 1768. évi főispáni utasítását és főképpen az uralkodó által adott irányelveket, illetve tervezetet. Az utóbbiról egy felírási javaslatban véleményt nyilvánított, amit bemutatott a nádornak.48 A Kancellária általában elfogadta a Helytartótanács javaslatát, néhány módosítást és bővítést azonban keresztülvitt. Az így magyar és latin nyelven kinyomtatott „Kegyelmes kir. Utasítás" most már azzal került vissza a Helytartótanácshoz, hogy a magyar példányokból egyet-egyet valamennyi megyei kormányzónak és megyének, a latin nyelvűekből pedig a „horvát és tótországiaknak" küldjön meg, az eredetieket tartsa meg a Helytartótanács, egyben ügyeljen arra, hogy az utasítást minden pontban a legszigorúbban hajtsák végre. A Helytartótanácsnak — s elsősorban bizonyára a nádornak — azonban a módosítások miatt aggályai támadtak. Az aggályokat a nádor Szőgyén-Marich László helytartótanácsi alelnöknek szóban is kifejtette, s egy október 18-án Alcsutról Szőgyénhez írt levelében is utal arra, hogy noha Apponyi már egy presidiálisban azt kérdezte, szétküldte-e a Helytartótanács az utasítást és melyik napon, aligha lehet hinni, hogy a rendek abba belenyugosznak. Ezért legjobb lesz, ha a kérdést a Helytartótanács legközelebbi ülésén megtárgyalják.49 A nádor elnökletével a Helytartótanács november 28-án újból foglalkozott az instrukció kérdésével és a szokott hódolati formák keretében elöljáróban megállapította, hogy annak minden pontja olyan, melyeknek megtartása mellett a királyt az utókor hálája fogja kísérni. De — és itt fejti ki a Helytartótanács aggályait — „a helyható242