Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

A három pusztát tehát sikerült nekik megtartani, de a sok adósság miatt, miután Bogárdot a zálogból nem tudták kiváltani, eladták a Mészöly és a Német családnak a szerződés lejártával 1735-ben.59 —A birtok azonban már 1729-ben is 10 részre oszlott magában a családban is. Most azután a további osztódásban a Mészöly- és a Némethcsaládok is hozzájárultak. A Mészöly-család a török hódoltság alatt elvesztette nemesi levelét, s a család egyik tagja, Meszel János Pátkán, mint jobbágy élt 1662ben, amint ezt a Hochburg—Lamberg-család csókakői uradalom jobbágyainak az összeírásából látjuk.60 A hódoltság szélén nagyobb gazdálkodási lehetőségük lehetett, mert sikerült meggazdagodnia. Unokái János és Gergely már nemcsak nagy birtokot tudnak 1725-ben zálogba venni kölcsönadott pénzükkel, hanem meg tudják szerezni 1721-ben a nemességet is. Ekkor br. Hochburg János József pátkai földesúrnak felszabadításukért (manumissio) 2000 forintot, — egy kisebb birtok árát —, fizetnek. A két Mészöly testvér, János és Gergely nagy számú utódai nemcsak Sárbogárdnak, de az egész országnak is olyan kimagasló, értékes egyéniségeket adtak, mint Mészöly Géza, a Balaton híres festője, Mészöly Gedeon nyelvész stb.61 A Németh-család majdnem ugyanekkor szerzett szintén magának nemességet. Őseiket Eszterházy Pál herceg telepítette le, akinek az 1659. március 18-án kelt megállapodás szerint Kisfaludy János átengedte Németh Mihályt és fiait Csákvárra, valamint Németh Istvánt és Györgyöt Fornára úgyszintén Hollósy Andrást, Takács Pétert és Baky Mártont is örök joggal 50 tallérért. A Németh-család formai tagjai Forna pusztulása után szintén Csák várra húzódtak.62 Csákvár is a hódoltság szélén volt, s bizonyára állattartásból vagy kereskedésből a három Németh testvér vagyont gyűjtött. Ők is megszerezték Eszterházy József és ifj. Eszterházy János grófok elbocsátó levelét, és 1722. október 9-én bemutatták armálisukat Fejér megyének.62 Még egy harmadik pert is kellett folytatniuk a Tinódyaknak, egy határpert a Zichy grófok ellen. A család vagyoni helyzetét megalapozó nagyhatalmú kamarai elnök, Zichy István utódai óriási vagyont örököltek Fejér megyében. Velük kellett a Tinódyaknak pereskedni. A török uralom alatt elmosódtak a határok, s azokat határjárásokkal próbálják újból rendezni. Különösen a Zichy-birtok Mindszent és Sárszentmiklós, meg a Tinódy-birtok Rétszilas és Bogárd között volt sokáig bizonytalan a határ. Amikor 1700-ban Balogh János gulyája Rétszilason legelt, akkor a Tinódyak hajtatták azt el, miután a megye előtt tiltakoztak Szilas más részéről való használata ellen. Most, amikor Balogh Jánosnak ők adták ki legeltetésre Szilast, a Zichyek hajtatták el Balogh János marháit a bizonytalan határrészről. Ez a Tinódyak kárát jelentette, mert mint bérbeadó birtokosnak meg kellett téríteniök Balogh János veszteségét. A per úgy 1725 táján kezdődött. Ez évben Zichy Imre és János kérik Rác(Sár)szentmiklós és Mindszent felé a határok megállapítását, mert a Tinódy família emberi megkérdezésük és tudtuk nélkül bizonyos határjeleket állított fel. — A per 1730-ban folytatódott, s 1765-ben megegyezéssel ért véget.63 Időközben a Mányoki-család 1745-ben bogárdi birtokrészét eladja Huszár Jánosnak, mert a rétszilasi réten a pusztának egy újabb részét 219