Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

tudatlan Tinódy Andrásnak velük szemben ősi jogára hivatkozva birtokát megőrizni, illetve részöröksége révén a fenti puszták birtokát megszerezni. A felszabadult Fejér megyei pusztás részen, — szemben a Vértesalja falus részével, — a Nagytétény—fehérvári úttól délre eső területen még sokáig nincsenek falvak. A pusztasággá lett területek legelők, amelyekre leginkább rideg tartással őrzött marhák járnak. Ezek a puszták ilyenformán nem igen hasznosíthatók másra, mint állattartásra. Ilyeneket bérel Felcsúton is, de sok máshelyen is Balogh János és Fördős Mihály Sismánd, Körtvélyes, Daja birtokosa. Az utóbbi az előszállási uradalom területén is nagyszámú nyájakat legeltet, aki Abán is birtokos és menyének az apja, Szekeres István Wolfart Ádámmal együtt a fenti szerződés szerint Tinord, Rétszilas, Töbörzsök pusztákat is bérli. Azonban a 10 évre szóló bérletből csak alig 2—3 év lett. Szekeres István egy 1716-ban tartott vizsgálat alkalmával Győr megye előtt „úgy declarállya magát (azt a kijelentést teszi), hogy ezen arendatoria levél ereiével, melyet Tinódi András kovácsmester adott, circiter két, avagy három esztendeigh békével birták Wolfart Ádám urammal együtt (t. i. a pusztákat), ez után Nemzetes Vánosi Lőrinc uram, a Felséges Korona Jus armorumbeli (kamaratiszti?) erejével, úgymint a kamaratisztje exturbálta (kiűzte) őket bírásából. . . addito (hozzátérvén), hogy ezen idő alatt kaszáltatván Bogárdi pusztán szénáját. Töbörzsök szigetbe hordotta, s hét esztendeigh ott is állott kazalban a széna"28 Itt Rétszilas, Tinord, Töbörzsök után most már Bogárdról is szó esik. — Tinódy András, úgy látszik, nekilátott a család többi birtoklevele megszerzésének, és az így reá háramló birtokok hasznosításának, i Az okleveleket a hiteleshelyek, a káptalanok, Fejér megyére nézve a keresztesek konventje őrizte meg. — Nem tudjuk, hogy a család okleveleiből Tinódy András mennyit talált meg: kezébe került-e II. Ulászló 1498-ban kiadott rendeletté, amelynek alapján a fehérvári keresztesek konventje beiktatja Tinódi Apsa Dénest és Tinódi Istvánt és Gált bizonyos bogárdi birtokba. Lehet, hogy nem, azonban feltűnő, hogy a fenti levél már Bogárdot is említi.29 Ebben az időben birtokot adományozhatott a király a kamara előterjesztésére, és teleknél nem nagyobb birtokot a nádor. A Tinódy-család számára fontos okmány az, amelyet Eszterházy Pál nádor ír át 1695. máj. 2-án. Ez II. Lajos király 1516-ban kiadott oklevele, amelyben Zedreg és Kisfalud birtokokat adományozza, mint a Zedregi Gálffy-család leányági örököseinek, többek között Tinódi Jakabos Istvánnak. Ezt a levelet nem tudjuk, hogy a nádor kinek a kérésére írta át, de Tinódy András Zedreg és Kisfalud birtokára nem tartott igényt.30 Nemcsak Tinódy András keresi a családból az okleveleket, a birtokokat, hanem a család ifjabb tagjai is. Különösen akkor, amikor meghallották, hogy nagybátyjuk (patruel) kiadta bérbe Tinord, Töbörzsök és. Rétszilas pusztákat, és ebből már haszna is van. ök is mennek Eszterházy Pál nádorhoz és kérik, rendelje el, hogy bátyjuk, Tinódy András ossza meg velük a családi birtokot. Eszterházy Pál nádor 1698. jan. 5-én kelt levelével meghagyja Fejér megyének, hogy hozzon lét209