Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

esetek jó részében a perbeli képviselő még írástudó sem volt, hiszen a pertárs képviselők egy része oly körből került ki, amelyben kleri­kus vagy deák aligha akadt. Ez indokolja egyébként a pristaldus szerepeltetését is: az írásbeliség szűk tere miatt a hiteles személy tanúsága sokkal jelentősebb volt a perben. Az írásbeliség fejlődésével és a jogtudó rétegnek az értelmiségből való kiválásával a pristaldus működése is feleslegessé lesz: a XI. századból 4, a XII. századból 18. a XIII. századból közel száz esetben ismerjük említését, e század vé­gével azonban eltűnik, olyannyira, hogy Kittonich már azt sem tudta, mi is volt pontosan.54 4. Az ügyvédi foglalkozás kezdete a feudális Magyarországon55 Bónis a Mohács előtti Magyarország jogtudó értelmiségéről írt munkájában megrajzolta azt a folyamatot, ahogy ez az értelmiségi réteg elsősorban a királyi kancellária körül, de püspökök és főméltó­ságok körül, valamint a városokban is a XII. században hazánkban kialakult. A kancellisták, nótáriusok, ítélőmesterek már nem csak írástudók, hanem különböző jogi kézikönyvek, formuláskönyvek, gyűjtemények ismerete, valamint a diktálás gyakorlata révén szak jo­gászi képesítést is szereztek. Arra is akad példa, hogy magyarok kül­földi egyetemeken szerzik meg a kor nívóján álló tudományos jogi képesítésüket, sőt a bolognai egyetemnek e században volt magyar származású professzora is.56 Természetes, hogy ezek az udvarban, illetve országos méltóságok mellett élő jogászok adott esetben az általuk szolgált főrend vagy kö­zület perbeli képviseletét is ellátták, jogi kérdésekkel kapcsolatban annak tanácsot adtak. így bizonyos jogtanácsosi működést is kifej­tettek. A XIV. század elejétől egyre többen vállalnak közülük peres képviseletet ismerősök, rokonok, majd idegenek részére is. ,,Az ügyvédi képesítés ekkor még a távoli jövő méhében rejtőzik. Minden jog- és cselekvőképes ember vállalhat ügyvédséget. A perle­kedők egy írástudó rokont hatalmaznak meg ... s aztán az ügyre fordított költségért, fáradságért a szokásos térítéssel, nem egyszer birtokadományozással tartoznak. A másik gyakori megoldás a famili­áris ügyvéd, — a serviens kötelessége urának perbeli és peren kívüli képviselete. De vannak esetek, melyek az ügyvédség specializálódá­sára mutatnak .. . 1314-ben ... Bertalan mester nótárius et procu­rator specialis-a (urának) . . . (1329-ben) a pécsi püspök familiárisai között .. . Petrus procurator dictus nevével találkozunk . .. Furcsa lenne, ha éppen a kúriában gyakorlatot szerzett nótáriusok ne lehet­nének prókátorok. Valóban korán találkozunk olyan jegyzőkkel, akik uruk képviseletében lépnek fel, s nem térnek ki az ilyen megbízások elől az ítélőmesterek sem. Abban sem találnak semmit a kortársak, hogy nótáriusok ne urukat képviseljék, hanem valaki mást.. Állandó jogásza tehát a XIV. századtól elsősorban országos méltó­ságoknak, feudális báróknak és testületeknek, városoknak volt. A király és a királyné, a kincstár, a főurak, püspökök, szerzetesrendek rendszeres képviseletét előbb egyházi, majd egyre inkább világi sze­mélyek látták el. 17

Next

/
Thumbnails
Contents