Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei

Kállay István: SZÉKESFEHÉRVÁR KIVÁLTSÁGLEVELEI A városi kiváltságlevél olyan ünnepélyes formában kiállított oklevél, amely a városi rangra emelt település jogait és kötelességeit szabályozza. Kibocsátójuk Magyarországon kezdetben kizárólag az uralkodó volt, a XIII. század végétől kezdve magánföldesúr is adhatott ki saját mezővárosa számára.1 A hagyomány szerint Fehérvár első kiváltságlevelét I. Istvántól kapta. Tudjuk, hogy Fehérvár városjoga a XIII. században igen nagy tekintélyű vo\t\ több város kapta meg egyes kiváltságait, a jogtörténeti irodaíorí? „fehérvári jogcsalád"-ról beszél.2 Bármilyen meglepően hangzik fis, Fehérvár középkori kiváltságlevelét nem ismerjük, egyes elemei is csak közvetve ismertek. Fügedi Erik a közvetett adatokból kiindulva a fehérvári jogot a következőképpen foglalja össze:3 — a polgárok (cives et hospites) bírájukat és 12 esküdtjüket maguk választották, , K — ez a testület ítélkezett a polgárok minden peres (büntető és polgári) ügyében, — a polgárok közé betelepülők ugyanazzal a szabadsággal rendelkeztek, mint maguk a polgárok, — a város polgárai országszerte vámmentességet élveztek. Mindezen kiváltságok közül azonban mindössze egyhez, a vámmentességhez nem fér kétség. Az egyetlen biztos támpont ugyanis Zápolyai nádor 1496-ban kelt ítéletlevele, mely tartalmilag átírta IV. Bélának 1237-ben a fehérvári polgárok részére adott kiváltságlevelét.4 Az átírás nem szó szerinti és csak a vámmentességet tartalmazza, amiből Degré Alajos azt a következtetést vonta le, hogy a korábbi fehérvári kiváltságlevél elsősorban a vámmentességre korlátozódott.5 Kubinyi András szerint az 1496-os átirat azért nem említi a bíróválasztási szabadságot, mert az átirat egy vámperben keletkezett, mely a városok vámmentességi kiváltságának elismeréséért folyt, tehát szükségtelen volt a korábbi kiváltságlevél minden pontját átírni.6 Kubinyi más városok XIII. századi kiváltságleveleire hivatkozik, melyek Fehérvár bíróválasztási kiváltságát említik. Figyelemre méltó azonban, hogy egy — mohácsutáni lévén — eddig az irodalomban csaknem teljesen figyelmen kívül hagyott, 1541. június 16-án Bécsben kelt oklevél Fehérvár város, valamint polgárainak összes szabadságait és kiváltságait oly módon értelmezve erősíti meg, mintha az kizárólag a vámmentességet tartalmazná.7 1541-ben tehát Fehérvár város és polgárai kiváltságát elsősorban a vámmentesség jelentette. Vitán felül áll viszont, hogy a város a XIII. századtól kezdve használta a három tornyot tartalmazó nagypecsétet (1. kép), melyet a város középkori címerének tekinthetünk.8 149