Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - II. Forrásszemelvények az ügyvédség történetéhez

perel, a bíróság előtti állítását vissza nem vonhatja, az 1504: 15. törvénycikk szerint, bölcsebb tehát ha más útján perlekedik, akit ha szükséges, visszahívhat. 8. fejezet 22. kérdés. Mi az ügyvédszó visszavonása? Mind a perben, mind a perújítás során gyakran alkalmazzák az ügyvédszó visszavonását. Mielőtt tehát erről tárgyalunk meg kell határozni, mi ez. 1. § Az ügyvédszó visszavonása az ügyvéd által a megbízó azaz principális akaratán kívül, és információja nélkül a bíróság előtt tett előadásnak a megbízó által — a szokott teherrel (bírság) történő — visszavonása, és e helyett a bíróság előtt új perbeli előadás megtétele (Hármaskönyv II. 79, 80. c). 2. § Ilyen esetben a perbeli ellenfél óvakodjék a letett teher felvételétől, hacsak nem ért egyet az ügyvéd szavának visszavonásával, mert ha a terhet felvette, akár akarja, akár nem, az ügyvédszó visszavonását el kell fogadnia, mégha az súlyos kárára van is (lásd fentebb a IV. fejezet 11. kérdés 3. §). 3. § Kérdés, hogy a megbízónak az ügyvédszó visszavonását személyesen kell-e megtennie a bíróság előtt, vagy teheti ezt más ügyvéd útján is. Egyesek úgy vélik, ezt elvégezheti más ügyvéd útján is, mert az 1500:13. tc. 2—3. §-a szerint a nagyobb hatalmaskodás öt esetében ezentúl nem kell személyesen megjelennie az alperesnek a bíróság előtt, mint eddig, hanem ügyvéd által is képviseltetheti magát. De ha személyesen jelenik meg, szavát (perbeli előadását) vissza nem vonhatja. Ebből arra következtetnek, hogy más perekben az ügyvéd szavát más ügyvéd útján is vissza lehet vonni. 4. § Az általános szokásjog és gyakorlat szerint azonban az ilyen ügyvédszóvisszavonást bárki csak személyesen a bíróság előtt megjelenve végezheti el. Bár erről a Hármaskönyvben semmi biztosat nem találunk, de a (kúriai) „Stílus"-ból (iratmintatár) ez világosan kitűnik. 17. II. Mátyás 1609. évi decr. (II.) 36. tc. Határoztuk, hogy a titkárok és az ügyvédek (akiknek a királyi felséghez benyújtott kérelmek a kezéhez szoktak jutni) olyan birtokjogot, amely magszakadás vagy bármely más címen a királyi felségre hárarnlott, adományul fölkérni ne merjenek a maguk részére. 1. § Igazságtalan ugyanis, hogy az érdemes alattvalók kérelmeiből és okleveleiből nyert értesülésük alapján az alkalmat megragadva, és azoknak a kérvényeit, akik a hazáért a viszonzás némi reményében életüket és minden vagyonukat veszélyeztetik, háttérbe szorítva vagy éppen visszautasítva, előlük az ilyen fekvő jószágokat vagy Önmaguk vagy mások számára eleve elkapkodják, és ezáltal nemcsak az érdemet fosztják meg jutalmától, hanem többeket a haza nagy kárára visszatartanak a jó szolgálatoktól is. 2. § Ha ilyen eljárásra fény derül, az ilyen adományokat érvényteleníteni kell és a korábbi kérvényezőket kell méltó módon ezzel kapcsolatban tekintetbe venni. (Hasonló 1655. 32. tc.) (CIH) 18. III. Ferdinánd 1638. évi decr. (I.) 68. tc. Minthogy a karok és a rendek arról értesülnek, hogy a tokaji vár „Hegyalja" vidékén levő mezővárosokban és falvakban bizonyos visszaéléseket hoztak be, és a helybeli bírák, ha valaki az ezen városok és faluk területén fekvő szőlőkre és egyéb örökségre nézve bíróság elé áll, az ország rendes bírái és a hiteles helyek ügyvédvalló leveleit, a hazai törvényeket semmibe véve, nem fogadják el. 1. § Ennélfogva jelen határozattal elrendeljük, hogy ezután Tokaj Hegyalja vidékén az említett városokban és falvakban a hiteles és törvényesen kiadott ügyvédvalló leveleknek helyt kell adni. (Hasonlóan 1647. 79. tc.) (CIH) 19. III. Ferdinánd 1649. évi decr. (III.) 44. tc. 2. § Ügyvédek, meg harmincadosok ne lehessenek országgyűlési követek és azokat az ország rendéinek az ülésébe ne engedjék be. (CIH) 102