Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - II. Forrásszemelvények az ügyvédség történetéhez

ügyet el nem vállal, sem nem folytat, azt pedig, amelyet folytat, tiltott és törvénytelen halogatással megátalkodottan hosszúra nem nyújtja. 4. § Ha pedig valakiről megtudják, hogy ajándékokkal megvesztegetve ezzel ellentétesen cselekedett, és az ellenféllel összejátszott: ezt a hitszegés büntetésében való törvényes elmarasztalás mellett, Őfelsége szigorúan büntesse meg. 5. § Állítják, hogy az idegen ügyvédek, midőn az egyházi és világi bíróságok előtt az egyszerű emberek peres ügyeit viszik, a magúik hasznára és nyereségére, nem tartva a büntetéstől, amely az országban a hitszegőket sújtja, sokszor összejátszanak: ezért közülük a vagyonosokat rendes bíráik a javaiknak elvesztésével büntessék ilyen esetben: de akár van vagyonuk, akár nincs, mindkét esetben őket mint csalókat és hamis esküvőket örökös fogsággal büntessék. (CIH) 13. Miksa 1569. évi decr. (III.) 41. tc. Mivel bizonyos, a szentszék előtt ügyködő idegen ügyvédek a peres feleket egyes behozott új visszaélésekkel és álbölcselkedésekkel súlyosan zaklatják és a máskülönben rövid eljárással befejezhető pereket haszon- és nyereségvágyból végtelenségig húzzák: határozatba ment: 1. § Hogy jövőre az ilyenek az említett egyházi bíróságnál ne ügyvédkedhessenek, peres ügyekben ne működhessenek. 2. § Az se legyen engedélyezve, hogy ama szabad városokban, ahol egyházi bíróság van, lakhassanak (hogy tanácsot se adhassanak). 3. § Azt is határozták, hogy a szentszéki peres ügyekben a bírák is hazafiak és ne idegenek legyenek. (CIH) 14. Miksa 1574. évi decr. (VI.) 34. tc. Bár a korábbi 1567. évi országgyűlés úgy határozott, hogy az ügyvédek mind a megyei, mind ő császári és királyi felsége törvényszéke előtt csak akkor vihetnek ügyeket, ha előbb a patvarkodási esküt letették, 1. § Mégis, az ország lakói, az ügyvédek különböző fogásai miatt ennek a decretumnak kevés hasznát látják, mind azért, mert az ilyen esküdt ügyvédek már egyetlen egy keresetért is túlzott díjat követeltek, mind pedig azért, mert egyes peres felek ellen hallgatólagosan szövetkeztek arra, hogy ezek ügyvédet ne fogadhassanak. 2. § Ennek okáért most egyező akarattal elhatározzák, hogy az ügyvédek jövőre minden eskü nélkül is, mind a vármegyei, mind a nyolcados törvényszék előtt ügyvédkedhessenek és peres ügyeket vihessenek. 3. § Ügyfeleik ügyvéd valló levelét (amiképpen ez régóta szokás) ezután is be kell mutatniuk. (CIH) 15. Rudolf 1578. évi decr. (I.) 17. tc. Elhatározták azt is, hogy az ügyvédvalló levelek a jövőben, ahogy a világi, úgy az egyházi törvényszékeken is egy évnél tovább ne legyenek érvényesek, hanem az év leteltével érvényüket vesztik. 1. § Kivévén azokat a kiváltságoltakat. akik vagy követségben vannak, vagy tanulmányokat folytatnak külföldön. (CIH) 16. Kittonich János: Directio Methodica 1608 (az 1825 előtti Corpus Juris függelékei között) 10. fejezet 22. kérdés 2. § Bármelyik peres fél a bíróságra maga helyett ügyvédet küldhet, még ha akarna és képes volna is személyesen perlekedni, minthogy az emberi természet, különösen ha valakit a perbeli ellenfele megsértett — hajlamos az indulatra, nehogy a per során olyan valamit mondjon vagy tegyen, amiből a perben kára származhat. Ügyvédet bízhat meg különösen azért, mert ha személyesen 101