Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében

túlinak ezen az agrártermékek bőségét adó vidékein a magyar és idegen (főleg osztrák, horvát) nagybirtokosok és a zsidóság szoros gazdasági együttműködéséből a XIX. század közepéig született meg a kapitalizmus. Jegyzetek 1 Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bp. 1952, 6. Eckhart Ferenc is az 1840. évi törvényhozás utáni elindulásban látja, a magyarországi kapitalizmus kezdetét. A magyar közgazdaság 100 éve. 1841— 1941. Bp. 1941. 2 Corpus Juris Hungarici. Bp. 1896. Az 1840. évi törvények. 3 Lederer Emma: Középkori pénzüzletek története Magyarországon. Bp. 1932. 4 Takáts Sándor: A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása. Szegény magyarok, é. n. 129—248, 139—140. 5 Győrből jön a Fiáth, Meszlényi, Sajnovics, Miskey családokkal együtt a Fördős család is. Fördős Mihály nagy üzletember a XVII. sz. végén Győrben, aki pl. 1694. február 3-án 4000 forintot vesz fel" ad certas nostras necessitates" Hochburg Mária Magdolna asszonytól, de ő is ad kölcsönt; kereskedik török rabok váltságdíjával stb. Üzletfelei: gr. Nádasdy Ferenc, gr. Pálffy János, Eszterházy Mihály és mások. (Országos Levéltár P. 1754. Király-daróczi Daróczy-cs. lt.-ban a Fördős-cs. levéltára. Itt az 52. fasciculus csupa kötelezvény) Fördős Mihály Fejér megyében is bérel legeltetésre pusztákat, majd Albán földbirtokos lesz, de később leányágra megy át a Fördős-birtok: a Fiátlh, Osuzi, Buus családokra. 6 A görögök kereskedelmi szerepére nézve, lásd Schäfer László: A görögök vezető szerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában, 1930. és Hodinka Antal: A tokaji kereskedő társulat kiváltságainak az ügye. 1725-—72. Akad. tört. tud. ért. 1912. 7 A Hoehburg-Lamberg-család levéltára csak töredékeiben maradit meg, de a Fejér megyei levéltárban (FML. F. IV. A. 75. Fejér m. községeire vonatkozó iratok gyűjteménye, (Acta Locorum) Mór dobozaiban találhatunk az uradalomra adatokat. Palotára jó munka Szíj Rezső: Várpalota, I960., de a zsidóságról aránylag keveset mond. (Idézi a várpalotai zsidóságra vonatkozó kéziratos munkáját, amelyet azonban nem volt módomban használni.) Az Eszterházy gesztesi (esákvárü) uradalomra: Szabad György: A tatai és gesztesi uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. c. munkája nagyon részletes. Az előszállási uradalomra Bodrog György: Az előszállási uradalom áttérése a tőkés gazdálkodásra. A lovasberényi zsidóságra nagyszerű forrásmunka Neumann Sándor: A lovasberényi zsidó hitközség története 1708-tól napjainkig. Bp. 1912. A székesfehérvári kereskedőkre Vértes József: Kétszáz esztendő. A székesfehérvári kereskedelmi társulat története az 1712. év óta. Székesfehérvár, 1912. 8 Kállay István: Székesfehérvár város hitelüzletei a 18. sz. második felében Kézirat. Köszönöm a szerzőnek, hogy volt szíves átengedni tanulmányozásra. Ld. tőle Századok 1963. évf. 1061.; Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben. 1969. 106. 9 Corpus Juris Hung, megfelelő évi adatai. Idézi Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a l'S. századiban. Bp. Ii969. 51. 10 FML. 1724. évi közgyűlési jegyzőkönyvi köt. (pag. 100—102.) 11 Az 1712. évi pozsonyi takács anyacéh 1. pontja így hangzik: „Minden becsületes takács céhbeli mester a római szent egyház rendi és parancsolattyának engedelmeskedgyék ... imádságokat Istennek ajánlani az római császár és koronás királyunk eő szent felsége szerencsés fegyvereiért és hosszú életéért..." Az 1712. évi pozsonyi takács céh levele elveszett, de a körmendi céhlevél róla készült, ez megvan a budapesti egyet, könyvtárban LX. Ii3. jelzet alatt. Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790—1848. Bp. 1951. 52.