Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében

Urának, gr. Zichy Péternek különböző számlákat nyújt be 1715— 1719 között. De a zsidóságnak nagyobb mérvű letelepedése akkor történik, amikor III. Károly csökkenteni akarja az osztrák örökös tartományokban a zsidók számát. 1726-ban rendeletet ad ki, hogy minden zsidó családból egy férfi házasodhat meg. így a zsidóság egy része áttelepült Magyarországra.

30 Ha nem is tudjuk a Fejér megyei zsidók pontos letelepedési idejét, de jövetelük helyéről és külső körülményeikről vannak adataink, amelyek némi felvilágosítással szol^ gálnak. Ezek a zsidóösszeírások. III. Károly idejében megtörténik az első zsidó-összeírás. A helytartótanács 1735. szeptember 23-án rendeletet ad ki: „Őfelsége ismerni akarja a Magyarországon élő zsidók számát, mivel egyrészt azok a zsidók, akiknek számát az örökös tartományokban gátolja, minden bizonnyal gyarapítják a Magyarországon élő zsidók számát, másrészt mivel őfelsége a magyar királyság területén is annyira akarja korlátozni a zsidók számát, hogy azok az államnak és polgárainak a terhére ne legyenek . . ."

31 Előzőleg már 1725. július 9-én is volt egy ilyen tartalmú helytartótanácsi rendelet, amit azonban a megyék ellenállása miatt nem hajtottak végre. 1736-ban végül is megtörténik a zsidók első összeírása.

32 A királyi, ili. a helytartótanácsi rendelet célja azonban ellenkezett a főurak érdekeivel. Nekik érdekük volt a zsidók ittléte. Azt cselekszik, amit Németországban „Zunftkauf'-nak (céh-vételnek) neveznek.

33 Ott ugyanis egyes nagybirtokosok jövedelmük növelésére megvesznek, beállítanak egy egész céhet, akik nekik ezért a védelemért dolgoznak. A feudális nagybirtokosok és zsidóság érdekszövetségének a formája ez itt is, amint ez az első zsidó-összeírásból fényesen kitűnik.

34 Az összeírt zsidóság adatai között ugyanis ott találjuk a letelepedett zsidó előbbi örökös földesurát is (dominus illius haereditarius). Ennek, mint átengedőnek, — még az összeírás idején is — évenként bizonyos összeget fizet amellett, hogy már itteni földesurának, akinek jelenleg a fennhatósága alatt él (de praesenti sub jurisdictione) is fizet évenként bizonos censust. Megegyezés van tehát az elbocsátó, átengedő morvaországi és az itteni magyar födesurak között Az első 1736. évi összeírás feltünteti a korábbi morvaországi földesurakat, az azután következő 1746. évi csak a falvakat. Az utolsó 1848. évi összeírásból, amely a már korábban itt élő zsidóságtól megkülönböztetve, a nem magyar állampolgárságú, jövevény zsidóság származási helyét és letelepedési engedélyét is tudni kívánta, az is kitűnik, hogy a zsidóság áramlása Csehországból, Morvaországból 1848-ig egyre tart. (Kelet felől, Lengyelország egy részének a Monarchiához való csatolása után, jóval későbben történik a zsidóság áramlása.) 1736-ban Fejér megyében 33 zsidó család él, 170 fővel. a) Móron a Hochburg—Lamberg grófok védelme alatt van 5 család. Ez az 5 család Olthan (Althan) grófnak, mint morvaországi örökös földesurának, ill. Dietrichstein hercegnek 6, ill. 1 forint 50 dénárt fizet évenként, itt pedig magyarországi földesurának 3—120 forintot. Hirschl Kaufmann 100 forintot fizet, miután itt neki engedélye van a kereskedésre; állandó, többféle árukkal rakott boltja