Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében

Balázs László: AZ IPARI ÉS KERESKEDELMI TŐKEFELHALMOZÁS A XIX. SZAZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN FEJÉR MEGYÉBEN A kapitalizmus magyarországi kezdetének időmeghatározása vitatott kérdés. Korábban ezt — az 1867-es kiegyezés évére, — a „nagy gründolások" kezdeteire tették, de újabban az 1840. évvel látják megindulását. Kibontakozásához az 1848-as forradalom adta meg a döntő lökést, s ha a szabadságharcot a Habsburgok le nem törik, fejlődési vonala töretlen lett volna.

1 Fontos azonban az előkészítő szakasz vizsgálata, mert ez hozzásegít a kapitalizmus kifejlődésének jobb megértéséhez. Ebből is most csak egy részt vegyünk vizsgálat alá Fejér megyében: a tőkefelhalmozás kérdését, s vessünk egy-egy pillantást a kereskedelmi erőfeszítésekre. Vizsgálatunk határát az 1840. évvel zárjuk, amikor a reform-országgyűlés az ország ipari fejlődését előmozdítani kívánván, megalkotta a gyárak alapításáról (17. te.) a váltókról (15. te), a kereskedőkről (16. te), a csődeljárásról (22. te.) és a zsidók emancipációjáról (29. tc.) szóló törvénycikkeket.

2 Jóllehet pénzüzletek már a középkorban (XII—XIII. században) is voltak, de a tőkefelhasználás Magyarországon nem volt folyamatos. Fejér megyének csaknem egész területe török uralom alá került. Nagyobb arányú tőkefelhalmozódás a királyi Magyarországon, s Erdélyben elkezdődött már a XVI. században. E folyamat hordozói különböző társadalmi rétegek voltak.

3 A magyar tőzsérek, marhakereskedők nagy vagyonok urai voltak, de a háborús körülmények, a bécsi udvar gazdaságpolitikája következtében vagy tönkrementek, vagy vagyonukat ingatlanokba fektették, földbirtokosokká lettek.

4 A török uralom vége felé Győr a nagy pénzügyi műveletek központja. Csak a török kiűzése után indult meg valójában a gazdasági élet. Azokat a családokat, amelyeknek tagjai Fejér megye politikai, gazdasági életét irányítják (a főnemesek mellett) Győrben találjuk: Balogh János, Fördős, Sajnovics, Fiáth, Miskey, Mészöly stb, családokat. A Rákóczi szabadságharc után birtokszerzésbe, s gazdálkodásba torkollik bele a korábbi kereskedőtevékenység.

5 Nagyobb mérvű kereskedelmi tevékenységet folytatnak az örmények, a török állampolgárságú görögök és a rácok. A görögökben egyesek a mai kapitalizmus előfutárait látták sokáig.

6 Ezek a népek azonban nem lettek a tőkés gazdálkodás folyamatos kialakítói. Sokkal inkább a zsidóság lett az. E nép letelepedését, korai kereskedelmi tevékenységét vesszük itt