Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Szerényi Imre: Kísérlet a megyei igazgatás átalakítására II. József korában

kihirdették-e. A bűncselekmények elkövetői és a katonaszőkevények ellen is nyomtatott körleveleket adtak ki, amelyeket szintén ismertetni kellett a lakossággal. 1787-ben —• tehát amikorra az új megyei szervezet megszilárdult — Fejér megye tisztviselői a következők voltak:

17 alispán Marich Tamás másodalispán Pribék János jegyző Kapuváry József aljegyző Végh Ignác írnok Gyürky Lipót főszolgabírók Meszlény János Divéky József szolgabírák Salamon Ferenc szolgabírák Zlinszky Ignác Salamon Ignác Nedeczky János Kazay István tiszti főügyész Horváth György helyettese Kazay János pénztárnok Kiszling Mátyás számvizsgáló Kolosváry Mihály adószedő Cserney Ferenc mérnök Andrásy Antal főorvos Brigelius Mátyás seborvosok Kauth József Fetta Ferenc Seffer Ádám bábák Frey Borbála Bors Katalin Kosteni Klára selyeminspektor Hayer János huszárőrmester Vörösmarty Ferenc várnagy Mészáros András A tisztviselők többsége megyebeli kisbirtokos nemes volt, akik a megye életében korábban nem játszottak fontos szerepet. Mint fentebb említettük, a megye összes ügyeit a hivatal egész munkáját az alispán irányította. Az alispán figyelemmel kísérte a vallás és oktatás helyzetét, gondoskodott arról, hogy ne sértsék meg a türelmi rendeletet. Körútja során meglátogatta az iskolákat, tapasztalatairól jelentésben számolt be a királyi biztosnak. Ö irányította — a szolgabírák segítségével — a megyei huszároknak és hajdúknak a jobb közbiztonság megteremtésére irányuló munkáját, rendszeresen ellenőrizte a tűzrendészeti szabályok betartását, gondoskodott, a csavargás és koldulás megszüntetéséről. Az alispán küldött jelentést a királyi biztosnak a lakosság helyzetéről, a ki- és bevándorlásról, az élelmiszerellátásról, sőt a megye népeinek „tulajdonságairól" is. Az úrbéri ügyeket először ő véleményezte, azután kerültek tovább a királyi biztoshoz. Az alispán szolgáltatta a nyersanyagot a királyi biztos