Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.

A kivetés csak 1784-ben történt meg. A 13 384 ft-os szabályozási költségből a tanács 10 000 ft-ot vetett ki tízévi fizetésre az adózókra, az alábbi kulcs szerint.

44 I. osztályú rét évente 85 d II. 75 III. 65 tíz év alatt 8 ft 50 d 7 50 6 50 Katonai szolgáltatások alatt a városban állomásozó katonaság részére teljesített beszállásolást, fűtést, világítást, újoncállítást, termény- és pénzbeli juttatásokat, épület, kaszárnya és kórház fenntartást, vízszállítást értünk. Székesfehérvárott állandó helyőrség állomásozott. A város szívesen látta a katonaságot, hiszen az költségmegtakarítást (őrség, kapuk) jelentett. A törökök kiűzése után a katonaság részt vett a város helyreállításában/

5 A Rákóczi szabadságharc idején a katonaság élelmezte a városlakókat is.'

:G Az együttműködés azonban korántsem volt mindig ilyen zavartalan. 1711^ben a tanács amiatt tiltakozott, mert Glücksholl katonai parancsnok a szőlőhegyen a város kárára nagy területet magához ragadott. 1715-ben egy Heister-ezredbeli katona lopásáról olvashatunk. 1718-ban a tanács a városban állomásozó nápolyi-ezred helyett német ezredet kért,

47 1727-ben a város bécsi ügyvivője járt közbe, hogy a városi helyőrséget ne szüntessék meg. 1730-ban Wagneregg katonai parancsnok özvegye 12 lovat kért, hogy Bécsig elmehessen. Az 1731-ben és 1733ban a városba érkező katonaság parancsnokát két belső tanácsosból álló bizottság köszöntötte. Az új helyőrség megérkeztéig a polgároknak kellett a kapuk őrzését ellátniok/

8 1745-ben a hadbiztosság tudta nélkül három zászlóalj vonult be a városba. A város két zászlóalj t a Budai-, egyet a Palotavárosban helyezett el. 1746-ban meghalt Gaymann ezredes, katonai parancsnok, kit a ferencesek temették el. Az ezredes sok adósságot hagyott hátra. A katonaság az általa használt városi telket megpróbálta magához ragadni. A következő évben két polgár 890 ft-ért vette meg a volt parancsnoki kertet.

49 1759-ben a város amiatt tett panaszt bécsi ügyvivőjénél, Fabsicsnál, mert a katonai parancsnok a falakon, ill. árkon kívüli területen, telkeken nem akarta megengedni a szabad építkezést, magának tartván fel ezt a területet. 1763-ban arról olvashatunk, hogy a prépostságtól nem messze, a katonai főőrség mellett volt a Parádé-tér.

50 1775-ben Nádasdy Tamás ezredes a Siskovics gyalogezred kivonulása előtt felhívta a városlakók figyelmét, hogy a hitelezők egy tanácsos jelenlétében jelentsék be követeléseiket, melyeket a katonák fizetéséből levonnak. A kivonulás után minden követelés behajthatatlanná vált. 1780-ban a helytartótanácsnak kellett jelenteni a városban állomásozó egységek összeírását. 1784-ben néhai báró Hainatsky József Nádasdy-ezredbeli huszárfőhadnagy 100—100 ft-ot hagyott a városi kórházba és a palotavárosi Szentháromság-kápolnára.

51