Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Jenei Károly: Réz József székesfehérvári jakobinus orvos pere 1809 – 1811.

felróni régi (büntetését sem — folytatta tovább érvelését — mert azt Spielberg várában kitöltötte, s közel 10 évi raboskodás után királyi kegy folytán nyerte vissza szabadságát. A hosszú raboskodás különben úgy megviselte egészségét és idegrendszerét, hogy már kis mennyiségű ital elfogyasztása is megzavarja. Ilyen állapotban tett kijelentéseinek, valamiint tetteinek beszámíthatósága kétséges. Végül hivatkozott közérdekű tevékenységére: Magyarország több városában megfordult, mindenütt gyógyított, a szegényeket ingyen kezelte, sok szembetegnek adta vissza a látását.

25 A nádor Réz kérelmét 1810. február 16-án véleményezés végett megküldte a kir. jogügyi igazgatónak, aki február 18-iki és 24-d jelentésében azt javasolta, hogy Réz Józsefet helyezzék szabadlábra. Elismerte, hogy korábban azt az álláspontot képviselte, hogy nevezett felségsértést követett el, és vele szemben a törvény szigorát érvényesíteni kell. Mivel azonban a franciákkal történt békekötés után az országban nyugalom uralkodik, „egy ember zabolátlan nyelve nem jelenthet veszélyt". Másokat, akik az ellenséggel cimboráltak, szabadlábra helyeztek, nem volna értelme „egy jelentéktelen ember ellen, aki kilenc hónapja börtönben van, felségsértés miatt pert indítani."

26 Réz ítélőképessége egyébként korlátozott, kijelentései miatt a királyi tekintély és a közrend sérelmet nem szenvedett. A nádor döntését kérte és várta, hogy a pert megindítsa-e.

27 József nádor hajthatatlan maradt, és március 3-án utasította Némethet, hogy a pert tegye folyamatba, és Réz 1795-iki perének iratait a kir. kúria levéltárából szerezze be. Réz nem helyezhető szabadlábra, mert az iratok tanúsága szerint a trón és közrend ellen támadást intézett.

28 A nádor rendelete alapján 1810. március 16-án a kir. tábla előtt megindult a per Réz ellen. A vád képviselője a felségsértés bizonyítására a három szolgaegyházi nemes vallomását tartalmazó jegyzőkönyvet mutatta be. Súlyosbító körülményként utalt Réz 1795. évi hasonló „bűnügyére". Fejér István kirendelt védő előadta, hogy Réz 1809 tavaszán Stuhl Pál bérlő gyógyítása végett tartózkodott Szolgaegyházán. Ekkor történt, hogy egyik este Pribék Anal, Lóránt József és Lóránt László meghívására egy Schachter nevű árendás kocsmájába ment, ahol a szokottnál több bort fogyasztott el. Társalgás közben a francia hadsereg előnyomulására került szó, és ezzel kapcsolatban Pribék Antalal heves vitába keveredett. A védő szerint nem Réz kezdeményezte a vitát. Kijelentéseire egyáltalán nem emlékszik. Ifjúkora óta mániákus betegségben szenved, ennek következtében emlékező képessége időnkint kihagy. Világos pillanataiban a hű polgár kötelességtudása jellemezte, az emberi társaságban szerény, életét a törvények tisztelete irányította. Közismert róla, hogy a szembetegeket dicséretes eredménnyel gyógyította. Mindezek a körülmények pedig felmentik a felségsértés és hűtlenség gyanúja alól.

29 A védő a per kezdete óta azon fáradozott, hogy védence korlátozott beszámíthatóságát bebizonyítsa. Ezt a körülményt, mint korábban említettük, az ügyész is bizonyítottnak vette. A védőnek e tekintetben öt székesfehérvári és egy dányi (Pest m.) lakos írásos tanúvallomását sikerült megszereznie. Ergovics György, a székesfehérvári városi úrbéri ügyek prefektusa igazolta, hogy Réz „periodi-