Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Pera Ferenc: Der Einfluss des Bergbaubetriebes von Kisgyón-Balinka auf seine Umgebung

lési-társadalmi tevékenységük az üzemben. A háztartások gépesítése mellett sem marad azonban sok szabad idejük a társadalmi életre. A községek szolgáltató részlegei nem tudják a házi munkát megfelelő er csökkenteni. Ezék fejlesztése szükségszerű. A női foglalkoztatottság növelésével átmenetileg romlottak az iskolai tanulmányi eredmények, növekedett az ifjúkori bűnözés. A három harmadban dolgozni járó szülő nem tud megfelelő ellenőrzést gyakorolni gyermekei felett. Ez a probléma az óvodai és napközis férőhelyeik bővtítésével megszüntethető. Az óvodai és napközis ellátás Balinka község területén teljesen hiányzik, de Bakonycsernyén és Bodajkon sem kielégítő. A megváltozott termelési viszonyok, a vizsgált terület szocialista iparának létrejötte a környező községek gazdasági-társadalmi felemel kedésót eredményezték. A szakmaszerzés lehetősége, a gazdasági megerősödés ösztönző volt a tanulásra. A népességben új szemléletű ismeretanyag halmozódott fel, a községekben új társadalmi magatartás gyökeresedett meg. Bár a szocialista iparosítás is vet fel problémákat, kétségtelen és vitathatatlan, hogy a vizsgált környezetben alapvetően javult az életmód, és a műveltségi szint. F. Pera: DER EINFLUSS DES BERGBAUBETRIEBES VON KISGYÓN—BALINKA AUF SEINE UMGEBUNG Der Bergbaubetrieb im Gebiet von Baiinka übt einen grossen Einfluss auf die 16 Siedlungen seiner Umgebung aus. Die Bergarbeiterschaft rekrutiert sich aus diesen Ortschaften. Die Facharbeiter und Beamten des Betriebes leben meistens in Bodajk, Baiinka und Bakonycsernye. Auf diese drei Siedlungen ist die Wirkung des Bergbauwerkes besonders stark. Der Autor blickt auf die Geschichte der drei Gemeinden zurück und stellt ihre demographische Entwicklung dar. Das Bergbauwerk wurde schon 1914 aufgeschlossen, aber erst nach dem Friedensvertrag von Trianon abgebaut, als Ungarn seine bedeutendesten Bergbauwerke verlor. Am 1. Jänner 1946 wurde der Betrieb verstaatlicht und hat sich stark entwickelt. Nach 1951 wurden mehr als 2500 Arbeiter hier beschäftigt; in dieser Zeit 516 Bergarbeiterwohnungen gebaut. 1966 wurde in Bodajk ein neuer Betrieb (Wollwäscherei und Weberei) eröffnet, in dem meistens die Frauen der Bergarbeiter und die aus der Landwirtschaft hereinströmenden Männer angestellt sind. Das Lebensniveau ist im Vergleich zu dem vor dem Krieg höher, trotzdem etwas niedriger, als in den Städten. Der Verfasser erörtert die Vergangenheit und die Gegenwart der Bergbaubetriebes gründlich in seinem Aufsatzt ,,50 Jahre des Kohlenbergbaues Kisgyón—Balinka". (1970 von der Ungarischen Historischen Gesellschaft herausgegeben.