Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Pera Ferenc: A Kisgyón-Balinkai Bányaüzem hatása környezetére

Kulturális változások Az egy munkásra eső átlagos munkaórák száma önmagában jelzi, hogy több idő jut a kulturális életre: 1932 1934 1936 1966 1968 1970 2630 2632 2609 2153 1942 1903 (Az 1930—1936. évi adatok Fejér megyeiek, az 1966—1970. évi adatok bányaüzemiek.) A szabadidő növekedése szükségessé tette e területek kulturális és sportlétesítményeinek megteremtését. A felszabadulás előtt csak Kisgyónon működött kultúrház. Jelenleg a bányaüzem anyagi támogatásával 2 kultúrház és 4 klubház üzemel. A kultúr- és klubházak könyvállománya 1954-ben 434 kötet volt, melyből 885 könyvet kölcsönöztek. 1970-ben a könyvállomány 9377, és 700 műszaki könyv, az állandó kölcsönzők száma 787 fő, a kivett könyvek száma 20 324. Az ismeretterjesztő előadások száma (társadalom- és természettudományos) 1970-ben 81, ezeken 3693 fő vett részt. Rendszeresek az író-olvasó találkozók. Ez a haladás viszonylagos értékű. A kultúrlétesítmények helyszűke miatt még a legszükségesebb igényeket sem elégítik ki. A meglévőket csak a fiatalok használják szórakozásra és társas összejövetelekre. Az előadások, társas alkalmak színvonala többnyire alacsony, a községek társadalmára gyakorolt hatása nem elég erős. Jelenleg sincs kultúrháza Bakony csernyinek és Bodajknak. A községekben 3 labdarúgó-, 1 kézilabda-, 1 négyes teke-, 2 röplabda-, és 1 teniszpálya, valamint 1 lőtér épült a bányaüzem támogatásával. Szabadszombatokon az üzem kiránduló autóbuszokat indít, évente 60—70-et: Budapestre, a Balatonhoz és a gyógyfürdőkhöz. A bányaüzem a kulturális és sportlétesítmények fenntartására évenként megközelítőleg 400 000 Ft-ot fordít. A különböző szakmák, a bányászati szakismeretek növekedésének szükségszerű igénye ösztönzőleg hatott a dolgozók műveltségének fokozására. Műveltebb munkás kvalifikáltabb munka végzésére alkalmas, tehát jövedelme is növekszik. Ezt bizonyítják a statisztikai adatok is. Fejér megye 6 évesnél idősebb népességének írni-olvasni tudása: 1900 1910 1920 1930 írni—olvasni tudott 76,9 % 80,7 % 85,4 % 90% írni—olvasni nem tudott 23,1 % 19,3 % 19,6 % 10%