Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Pera Ferenc: A Kisgyón-Balinkai Bányaüzem hatása környezetére

vasút megépítése, amely a bányát Bodajk vasútállomással kötötte össze. Ezzel a fejlődés üteme meggyorsult. Az üzemzavarok elhárítása érdekében néhány lakást is építettek a bánya területén. A munkaerőt a környező községek szabad munkaereje biztosította. A községekből a munkások gyalog jártak munkába. A téli létszám közel másfélszerese volt a nyárinak. Tavasszal a munkások nagy részét elbocsátották, ősszel azonban ismét felvették őket. A bér minimális volt. Amíg Tatabánya 194CMben 6,30 P/iműszak vájárbért fizetett, Kisgyónon csak 5,38 P/műszak vájárbért adtak. Az egy műszakra eső bér 4,14 P/műszak volt. Az ipari munka mellett a kert, a nyári részesaratás, cséplés egészítette ki a családok jövedelmét. Az időszakos munkalehetőség miatt, az alacsony bérek ellenére is megindult a községekbe a vissza vándorlás, az építkezés. A lakások számának alakulása 1900—1970. között: 1900 1920 1945 1960 1970 Bakonycsernye Balinka Bodajk 170 66 234 224 475 760 85 133 357 306 449 924 1014 lakás 398 lakás 1139 lakás összesen : 460 615 1039 2041 2551 lakás Az egy lakosra jutó lakók számának alakulása : 1900 1920 1945 1960 1970 10,5 7,9 6,0 4,6 3,7 A bányaüzem létrejöttének nagy jelentősége a következőkből is látható: 1936-ban az ipari termelés 44,4 %-át a főváros adta. Magyarország 3700 gyári jellegű ipartelepe közül Fejér megyében 43, Székesfehérvárott 19 volt üzemben. Ezenkívül 10 malom, 7 téglagyár és 1 bőrgyár üzemelt. Az 1000 lakosra eső munkáslétszám 12 fő volt Székesfehérváron, a vizsgált három településen 72. A bánya haszonbér-szerződései kedvezőek voltak a nagybirtokosoknak, de igen kedvezőtlen volt a községek kisbirtokosai számára, és így állandó vitákra, feljelentésekre vezetett. A bánya vezetősége többször a munkások elbocsátásával harcolta ki a számára igen kedvező feltételeket. A haszonbér-szerződések csak a községi elöljáróságokat, a csendőrséget, vagy az egyházat részesítették kedvezményekben. Az első haszonbér-szerződés még biztosította az iskolák részére a szükséges fűtőanyagot, a későbbiek azonban ettől is elzárkóztak. összefoglalva, a terület tőkés ipara a létminimum biztosításával elősegítette a népesség növekedését, lehetőséget teremtett a keresőképesek helyben maradására. Elősegítette a minimális igényeket kielégítő lakásépítést, és így csökkentette az egy lakásra jutó lakosok számát. Megteremtette az ipari proletár-