Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Sándor Pál: Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikájához Fejér megyében 1828 – 1864.

A mereato.rok többsége, a falusi lakosság helyi igényeinek megfelelően különféle élelmiszereket (sót, cukrot, lisztet, paprikát), ruházati cikkeket (szövetet, bőrárukat, pántlikát, gyapjúholmikat), a paraszti háztartáshoz szükséges vas- és edényárukat, és a mindennapok élvezeti cikkei közül többnyire dohányt és kávét árult boltjában. A legáltalánosabb a szatócs típusa volt, aki élelmiszer- és ruházati cikkeket, vas- és edényárukat egyaránt árult. Ezeket a vegyeskereskedő címével illethetjük. Voltak közöttük azonban olyanok is, akik csupán egyes áruféleségek eladásával foglalkoztak: csak bőr, csak vas-, vagy csak méteráruval szolgáltak. Alkalmazottakat nemigen tartottak, a család kisegítő erejére támaszkodtak. Olykor azonban egy-egy segédet vagy kiszolgáló személyzetet is igénybe vettek. A mercatorok közé sorolták az összeírok a házaló kereskedőket is. A quaestorok viszont többnyire gabonával, sóval, gyapjúval, lóval és 'épületfával nagyban kereskedtek megyénkben. Mindkét kereskedőtípust a kereskedésbe fektetett „vagyon" forint összegének nagysága alapján sorolták be az egyes adóosztályokba. Amíg azonban a kisebb vagyonú mercatoroknál — mint jeleztük — 9, a quaestoroknál csak 7 osztályt állapítottak meg. Ennek figyelembevételével a kereskedő zsellércsaládfők következő — a vagyoni helyzetre valamelyest utaló — megoszlásait kapjuk. Osztályok I. II. III. IV. V. VI. VII. Vili. IX. a kereskedésbe fektetett „vagyon

1

' Ft értékei szerint 400O 3000 2000 1O00 700 500 250 1O0 lOŰ-on alul c 1 a mercatorok száma osztályok szerint 1 — 1 2 1 6 27 26 4'ó 11,2 a mercatorok számaránya osztályok szerint összesen 0,9 — 0,9 1,7 0,9 5,4 24,1 23,2 42,9 100,0 A xnercator zsellércsaládifők számának adóosztályok szerinti megoszlása