Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Sándor Pál: Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikájához Fejér megyében 1828 – 1864.

3. A zsellérbirtok statisztikai vizsgálatához A zsellér egzisztencia vizsgálatainak sorában kétségtelenül elsőrendű a földbirtok, illetve 1848 után a földtulajdon szerepe. Ma már szükségtelen cáfolnunk a zsellér-agrárproletár korábbi szakirodalmunkban használt fogalmi egyenlősítésének téves voltát,

77 mivel újabb irodalmunk sok értékes adalékkal járult hozzá e merev felfogás túlhaladott voltának igazolásához.

78 Ma már a kvantumok nagysága és a mögöttük húzódó, történetileg hiteles minősítés kérdése érdekel bennünket. Ám, ha az 1828. évi összeírás rovatrengetegét vizsgáljuk, kérdésünkre — e tekintetben — alig kaphatunk választ; a rovatok rendszerint üresek! Ebből a szempontból —- szinte véletlen kivételektől eltekintve — nem használhatóak. Kérdésünkre feleletet elsősorban a birtokrendezési periratok anyagából nyerhetünk. A perben álló felek vitái, a törvény által előírt mérnöki felmérések eredményei nyomán rajzolódik ki az a kép, amely az 1828-i összeírás anyagában rejtve marad a kutató szeme elől. A zsellérbirtok felmérését — az egykorú gyakorlat ismeretében — forrásunk eredeti funkciójának felhasználása teszi lehetővé. Ezért most félretéve — egy időre — az 1828. évi összeírás adatait, helységeink birtokrendezési periratainak anyagát kísérleljük meg hasznosítani. Nincs terünk arra, hogy a részletekbe mélyedjünk, csupán a legfontosabbnak ítélt tények ismertetésére szorítkozunk. Azzal kell kezdenünk, hogy vizsgálataink eredményei nem lehetnek teljes értékűek, mivel — megintcsak objektív forráshiányok miatt — a 74 helységből, csak 45-ben

79 találtunk a zsellérbirtokra vonatkozó megbízható adatokat. Ebben a 45 helységben azonban felmértünk minden olyan földet —, természetesen a még közös legelő-erdőterületen kívül —, amely 1848 után állami kárpótlással vagy önmegváltással (a maradványföldek és a legtöbbször hasonló módon tulajdonba vehető, mennyiségre ugyan kicsi, de gazdasági értéküket tekintve nem mellékes jelentőségű káposzta-, kender- és krumpliföldek) zsellértulajdonként számításba jöhetett.

80 Eredményeink ismeretében azután megkíséreltük a hiányzó 29 helység házas zsellércsaládfőinek kezén volt földállomány lehetséges megbecsülését. Az idevágó adatokat — a családfők számának feltüntetésével (mely számok, mint már említettük, nem egyezhetnek meg az 1828. évi összeírás vonatkozó családfőinek számával), a VIII. táblázat tartalmazza. E táblázat adatai szerint az ismert 45 helységben a 4567 házas zsellércsaládfő tulajdonában 3253 osztályozott hold összföldterület volt. Mennyi lehetett azonban — a hiányzó 29-cel együtt — mind a 74-ben? A keresett mennyiség felbecsülésére az alábbi megoldások kínálkoztak. Először: fel kellett tételeznünk, hogy ha az ismert 45 helységben összesen 3253 osztályozott hold volt úrbéres házasaink tulajdonában, akkor az összes helységekben az ismert és ismeretlen helységek számának arányában kell, hogy több föld legyen. Vagyis: 45 : 29 = 1,551. Ha az így kapott hányadossal megszorozzuk az ismert helységek házasainak tulajdonában levő ismert földállomány mennyiségét, 5045,4 osztályozott holdnyi becsült értéket kapunk.