Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Közlemények - Sándor Pál: Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikájához Fejér megyében 1828 – 1864.
lően alacsonyabb a rendezendőkében. Ali dunántúli megye viszonylatában Fejér megye 1850-ben az 5. a rendezett helységek sorában. Előtte — elég nagy különbséggel — Tolna (35,9%), Somogy (29,6 %), Baranya (28,0 %) és kisebb eltéréssel Veszprém (25,1 %) foglal helyet. 1864 végére megyénket — 85,1 %-os rendezettségi arányszinttel — a 4. helyen találjuk a Dunántúlon. Előrehaladottabb stádiumban csak Mosón (92,0 %), Tolna (87,8 %) és Somogy (87,4 %) van. Megállapítható továbbá, hogy már 1856-ban is a Fejér megyei helységek 71,6 %-a volt rendezett, illetve állott a rendezés stádiumában. Az 1861. évi kimutatás szerint pedig már egyetlen olyan helységet sem találunk, amely ne indított volna keresetet, vagy amelyben nem kezdődtek volna meg a rendezési tárgyalások. Mindezek alapján lehetőségünk nyílik az úrbéres föld s ezzel összefüggésben a volt telkes családfők földtulajdon szerinti rétegződésének felmérésére. Vizsgálatainkat a rendezőeljárás kiinduló szakasza, — az azonosítási-felmérési szakasz — eredményeinek közlésével kezdjük. 18 3. Az úrbéres föld felmérésének statisztikai eredményei és a volt telkes családfők rétegződése a felmérés szakaszában Nem ismételve meg a megye 1860-as évekbeli mezőgazdasági tájegységeinek felosztási rajzát, 19 eddigi vizsgálatainknak csupán összefoglaló eredményeit közöljük. Ezek szerint Fejér megye 73 úrbéresnek elismert helységében — nem értve ide Sőréd zsellérfalut, — 7080 egykori úrbéres telkes családfőt vehettünk számba, akik közül a volt féltelkesek 43—44 %os számaránnyal viszonylagos túlsúllyal bírtak; a volt negyedtelkesek aránya pedig 33 %-os volt. Ennek megfelelően a két szélső nagyságcsoportba (egésztelkes és azon felül, illetve 1/8 telkes és azon alul) tartozó családfők számaránya csekély volt, 5, illetve 6 % körül mozgott. A hiányzó arányokat a közbeeső (féltől egy telkesig, illetve 1/8—1/4 telkes között) nagyságcsoportokba tartozó családfők csekély részesedési aránya töltötte ki a 100 %-ig. 20 Megállapítottuk továbbá azt is, hogy az említett helységekben a telkek összes száma (felkerekítve a tört részeket) minimálisan 3023 volt, s hogy az erre eső illetményföldek (egyelőre nem tekintve a maradványföldeket) összes terjedelme kereken 97 622 (1200 négyszögöles) holdat tett ki. További feladatunk volt kiszámítani, hogy ez a 97 622 hold miként oszlott meg a 7080 egykori úrbéres telkes családfő tulajdonában. Az erre vonatkozó számításaink eredményeit a II. számú táblázatban foglaltuk össze. 21 (Lásd a II. táblázatot!) E táblázat adatai mutatják, hogy a megszámlált 7080 családfőből 3060 fő, az összes családfők számának 43,2 % r a 15—20 holdas, 2418 fő pedig — 34,2 %-os számaránnyal — az 5—10 holdas nagyságcsoportba tartozott. Az összesen 77—78 %-os számarány mutatja, hogy Fejér megye egykori úrbéres telkes gazdái — pusztán illetményföldjük alapján — e két vezető nagyságcsoport köré tömörültek. A 97 622 hold azonban, mint rámutattunk, a maradvány földekre nem terjedt ki. További feladatunknak
