Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Sándor Pál: Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikájához Fejér megyében 1828 – 1864.

5. Szakaszban: az ítélet szerinti végrehajtásra. A rendiézőeljárás joggyakorlatának -bonyolult menetét legjobban tükröző fenti séma érzékelteti a korábban mondottakat: a pertörténet ismerete nélkül az egyes szakaszokban kimutatott számszeruségek feldolgozása önmagában nem elégséges. Nem mindegy, hogy melyik szakasz eredményeit tekintjük valóságnak. Az sem közömbös, hogy a kvantumok gyakorta észlelhető változásainak mi a magyarázata. Mindebből következik, hogy témaállításunknak megfelelő vizsgálata inkát legalább három időmetszet szerint kell végrehajtanunk. Nevezetesen: 1. A rendezés kezdetén, az ún. „azonosítás-felmérés" szakaszában, amely a permenet 2. szakaszához, illeszkedik. 2. A felméréstől a kiosztásig terjedő peregyezséggel vagy ítélettel záruló vitaszakaszban, amely a permenet 3., illetve egyezség hiányában a fenti variációt figyelembe véve, 4. szakaszához kapcsolódik. 3. A végrehajtás-kiosztás („kihasítás") végső szakaszában, amely során készült földkönyvek — telektáblák adatsoraiból az egyes tételek — peregyezség vagy ítélet által rögzített — végső eredményeit nyerjük. Mindezt előre kellett bocsátanunk ahhoz, hogy Fejér megyére vonatkozó alább közölt eredményeinket helyesen értelmezzük. 2. A birtokrendezések statisztikájához Fejér megyében Feladatunk az egykori úrbéri birtok mennyiségének és a volt úrbéres telkesek földtulajdon szerinti megoszlásának vizsgálata. Mivel az egykori úrbéres .állomány jogi és mennyiségi értelemben vett meghatározása a birtokrendezések előbb vázolt menetének kiinduló szakaszát képezte, szükséges, hogy a rendezés Fejér megyei előrehaladásáról — legalább hozzávetőleges pontosságú - adatszerű képet kapjunk. Adataink négy időmetszetben jelzik a rendezések állását, illetve előrehaladásának ütemét. Nevezetesen: 1850-ben,

9 1856-ban,

10 1861-ben

11 és 1864-ben.

12 (Lásd az I. táblát és az 1. ábrát.) Az I. tábla adataihoz a következő kritikai észrevételeket fűzzük. A számok abszolút értelemben nem rögzíthetők pontosan. Bizonytalansági tényezőként kell ugyanis tekintetbe vennünk az egyes helységek úrbéres és kuriális jellegének megítélésében az idők haladtával észlelhető elmozdulásokat, amelyek az úrbérrendezés alá tartozó helységek összes számának kisebb mértékben való változásával jártak. Ezt az országos jelenséget megyénkben is észleltük. Egy az 1857 június végi állapotokat kimutató összeírás

13 104 helységből 17-et kuriálisnak jelöl meg s így „rendezés alá" tartozónak 87 helységet tekint. Egy 1859. április hó 5-én kelt, de ugyancsak az 1857. évi állapotokra vonatkozó jegyzék

14 szerint viszont az ilyen helységek száma csak 74, de ugyanennyit mutat ki később — 1864Hben — Lónyay is. Mi ezt vettük alapul.