Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Móra Magda: A ratio educationis megvalósítására irányuló törekvések Fejér megye népiskoláiban

A 4—5 évvel később készült népszámlálás Fejér megyei adataival összehasonlítva kiderül, hogy a fenti 75 helységnév az ott összeírt 175 lakott hely közül azokat emeli ki, amelyek mellett ott találjuk a „mezőváros", „falu" vagy „helység" elnevezést, a többi 100 helynév pusztát jelöl.

17 Ezekben, ahogy ezt a reformkori összeírások tömören megfogalmazzák: „sem oskola, sem mester". Sőt látszólag egyikre sincs igény, mint nem létezőket, meg sem említik, sem nevüket, sem számukat. Pedig ha a néhány évvel későbbi népszámlálás adataiból következtetni próbálunk, — amely külön számba veszi az 1—12 éves korú gyermekeket —, nemcsak Sőréd, Csókakő, Guth és Kuti kb. 30—40-re becsülhető iskoláskorú gyereklétszáma érdemelt volna helyben iskolát. Tizenkét olyan nagyobb pusztát tüntet fel a népszámlálás, ahol 45, 50, 60, 70, sőt 100 gyerek nőhetett fel tanító és í iskola nélkül. Így Baracskán 242, Bogárdon 182, Gárdonyban 127, Alapon 119, Alsószentivánon 115, Nyéken 102, Szolgaegyházán 101 család gyermekei nélkülözik az iskolát. Előszállás pl. olyan puszta, ahol 79 család élt, plébánia helyben volt, így előírás szerint iskolának is lenni kellett volna.

18 Bár a II. József-kori népszámlálás néhány évvel később készült, mint az idézett iskolai összeírás, megpróbáltam összevetni az 178l-es tanulólétszámot az 1785. évi népszámlásában kiimutatott gyereklétszámmal. Messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, mert a magas százalékú gyermekhalandóságot figyelembe véve aligha lehetne kiszámítani, hogy az 1—12 éves gyermekek hány százaléka volt 6—12 éves, de azért szeretném megemlíteni, hogy egyes helyeken megdöbbentő különbségeket mutatnak a két összeírás összevetett számadatai. Jónak mondható az arány, ahol az 1—12 éves korúak egyharmada iskolába járt. Ezt látjuk a községek többségében. Nem egy helyen azonban csak egynegyedet, egyötödöt, egyhatodot, sőt van ahol egytizedet mutat a számok összevetése. Az ellenkezőjére is bőven akad azonban szép példa. A lenti felsorolásban mindkét csoportból szeretnék néhány példát bemutatni.

19 Az 1781. évi iskolai összeírás idején 1—12 éves gyermekek száma iskolába járt feltűnően rossz az arány Mór Szent Miklós Ercsi Érd Felcsut Seregélyes Rácalmás 591 129 278 244 110 205 198 134 19 54 55 12 35 19 Az 1785. évi népszámlálás idején