Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

ságára figyelmeztette a helyi vezetőket: „Őszintén meg kell mondani, hogy a koalíció szilárdságán áll vagy bukik a demokrácia". 55 Mindkettő előadója Katona István budapesti alpolgármester volt: Fehérvári Hírek, 1946. május 24. 56 Fejér Megyei Történeti Évkönyv 3, 1969, 40—48. 57 Archívum, 321—1945: MKP járási titkár jelentése. — A tavaszi és nyári időszakban alakult pártszervezetek meglehetősen nagy létszámúak voltak: Parragpusztán 35, Felső-Besnyőn 27, Jakabszálláson 42, Felsőőrs-pusztán 35 taggal alakult meg a pártszervezet. 58 Nagyhantoson május 23-án, Sárbogárdon május 19-én alakultak meg az UFOSZ első szervezetei. Május első napjaiban a párt járási értekezletein sorra megtárgyalták az UFOSZ létrehozásának jelentőségét és szervezésének feladatait. Az új szervezet megalakítása azonban vontatottan haladt. Helembai István, a székesfehérvári járási MKP titkár jelentése szerint május végéig a székesfehérvári járásban egy helyen sem alakult meg: Fejér megyei Történeti Évkönyv 3.; Archívum, 334—1946. május 25.; MKP járási titkár jelentése. Beszámolójában megemlíti, hogy az UFOSZ szervezetet több helyütt az MKP fiókszervezetének tekintik. 50 A bicskei járásból dicsérték a XIII. kerületi elvtársak aktivitását, Adonyban június 9-én az albertfalvai pártszervezet képviselői a helyi pártszervezet tagságával együtt indultak háziagitációra: Archívum, 3:2—1946, 68— 1945: MKP járási titkárok jelentései. 60 Fehérvári Hírek, 1946. június 23. 61 Adonyban a párttagok többsége egy taggyűlésen kétségbe vonta, hogy a jó pénzt valóban létre lehet önerőből hozni: Archívum, 66—1945. június 8., MKP taggyűlés jegyzőkönyve. 62 A váli gyűlésre — híradások szerint — ezer parasztszekér vitte a járásból a falusi lakosságot: Fehérvári Hírek, 1946. június 19. f

'

3 A korábbi Nemzeti Bizottság indiszkréció — a „B"-listázás híreinek kiszivárgása — miatt mondott le. Az új bizottság alelnöke Gerenday Gyula az SZDP, titkára Bak Béla a szakszervezet képviselője lett: Fehérvári Kis Újság, 1946. június 26.; Fehérvári Népszava, 1946. július 7.; Fehérvári Hírek, 1946. július 3. 64 A megyei nemzeti bizottság április 16-i ülésén kifogást emeltek a megyei Földbirtokrendező Tanács ellen, mert „munkája nem védelme a földreformnak, hanem az ellenkezője": a megyei nemzeti bizottság 1946. április 16-i ülésének jegyzőkönyve FML. 65 A megyei nemzeti bizottsági ülés 1946. június 2'5-i ülésének jegyzőkönyve ML 66 Uo.; Fehérvári Hírek, 1946. június 28. 67 A készülő párttörténeti tankönyv XII. fejezete, Párttörtáneti Közlemények, 1968. július. 68 Ardhívum, 337—1946: Székesfehérvár járási MKP titkár jelentése. — A bicskei járási jelentésben is arról panaszkodtak, hogy az újgazdák helyzetét nem vették figyelembe a beszolgáltatási kötelezettség megállapításánál, a nagygazdák pedig igyekeztek kibújni a beszolgáltatás alól: Archívum, 321—1945. 69 A megyei nemzeti bizottság 1946. július 16-i ülésének jegyzőkönyve, FMIL. ™ Fehérvári Hírek, 1946. július 12. 71 Archívum, 688—1946. július 12.: MKP megyei bizottság tájékoztatója a szovjet városparancsnokságnak; 993—1946. július 11.: az SZDP megyei vezetőségének tájékoztatója a szovjet városparancsnokságnak. 72 Részben ezt mutatta már a Parasztpárt állásfoglalása a községi képviselőválasztásokkal kapcsolatos szavazásnál. 73 A stabilizációról szólván így írtak: „Közös ügyről van szó, valamennyiünk jobb boldogulásáról. Nem egy párt munkájáról, hanem együttes erőfeszítésről...": Fehérvári Kis Újság, 1946. július 12. 74 Fehérvári Kis Űjság, 1946. július 14., július 28. 75 Kiss Lajos, a párt képviselője Vértesacsán becsmérelte Rajk Lászlót, és védelmébe vette Sulyok Dezsőt. A községi választások megtartását sürgősebb teendőnek mondotta, mint a szanálást: Fehérvári Hírek, 1946. július 24. 76 Felszólalása egyértelműen a megye kommunista vezetői ellen irányult.