Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

elnökség titkára Gazdagh Ferenc, az MKP tagja lett. A tanácskozáson alapos határozatot fogadtak el, amely megismételte az UFOSZ programjának főbb célkitűzéseit és követeléseit és főleg az újgazdák és a földíhözjuttatottak gazdasági érdekeiért emelt szót. A határozat legfontosabb pontjaiban követelték a földreform lezárását, a telekkönyvezés meggyorsítását, a földigénylő bizottságok ellen folyamatban levő perek megszüntetését, majd a telekkönyvezés befejezése után a földreformmal kapcsolatos szervek feloszlatását. Ha ezek az intézkedések elmaradnak, vagy tovább késnek — mondja a határozat — ebben az esetben fokozódni fog a nyugtalanság az újgazdák és a földhözjuttatottak körében. Az UFOSZ megyei alakuló értekezlete méltó választ adott az újabb keletű földreformellenes támadásokra. Az alakuló értekezlet határozatának első három pontja kifejezetten az elmúlt hónapokban bekövetkezett praktikák elutasítására irányult és leginkább az alábbi határozott hangú követelés fejezte ki a paraszti hangulatot: ,,Fejér vármegye földműves társadalma nem nézheti tovább tétlenül, hogy évszázados harcának jogosan csak őket megillető eredményében illetéktelenek törvénysértés útján, az ő hátrányára, az ő megrövidítésére részesüljenek . . . , hogy sorsának intézésében mellőzve legyenek." Az értekezlet részvevői szót emeltek a nincstelenek, a mezőgazdasági munkások és a földhöz juttatott parasztság szembeállítására irányuló kísérletekkel A parasztság érdekképviseletében olcsó vetőmagot, a malomuzsora megszüntetését és a malmok községi, állami tulajdonba vételét hozták szóba. A parasztság számára beleszólást igényeltek a hitelek elosztásába, általában a parasztság nagyobb meghallgatását, bevonását a rávonatkozó ügyek intézésébe. A határozatban kifejezésre jutott a Kommunista Párt III. kongresszusának több követelése.

156 Az UFOSZ megalakulása a pártok szokatlan egyetértésében és részvételével történt meg. Ebben szerepet játszott, hogy az közvetlenül a Kisgazda Párt paraszti tömegeit is érintette és, hogy a párt is megfelelő képviselethez jutott a megyei vezetőségben. A párt paraszti erőivel a munkáspártok egyébként is könnyebben megtalálták az érintkezési pontokat. A kisgazdák ekkor az UFOSZ-ban még nem politikai jellegű érdekképviseleti szervezetet láttak és nyilván féltek attól is, hogy, ha elhatárolják magukat a szervezettől, vagy szembehelyezkednek vele, pozíciójuk gyengülhet a parasztság soraiban. Miután az UFOSZ alakuló értekezletén a párt tényleges paraszti szárnya és orientációja képviseltette magát az is bizonyossá vált, hogy ez a szárny nem ért egyet a polgári elemek földbirtokellenes manővereivel. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a tanácskozáson egyetlen észrevételre sem került sor az előzőekben bírált pártállásfoglalás mellett, illetve az értekezlet határozatában megfogalmazott követelések ellen a kisgazdapárti részt vevők részéről. A demokratikus pártok részvétele, a megyei elnökség koalíciós alapon történő kialakítása ugyan korlátozta, de nem veszélyeztette a párt vezető szerepét a szövetségben. Az UFOSZ a Kommunista Párt irányítása alatt működött, a parasztság, érdekeinek képviseletével is a párt politikájának megvalósítását szolgálta. A megyei vezetőség megválasztása után újabb vidéki szervezetek alakultak meg és egyál-