Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

zalaiból eredően az üzemi munkát és szervezést kellett megjavítani. A párt november 30-i megyei választmányi ülésén is ebben határozták meg a legfőbb feladatot. A párt befolyásának kiterjesztése érdekében a tömegszervezetek megnyerését is döntő tényezőnek tekintették. Az apró munka továbbfejlesztését szolgálta a pártszervezetek reális lehetőségeket feltáró szociális programjának kialakítása az üzemekben.

145 A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapíthatjuk, hogy a párt megyei vezetői tudatában voltak a pártszervezés és a pártmunka fenti hiányosságainak és az idevonatkozó feladatokat napirenden tartották. A szervezeti kérdések mellett a propaganda is központi helyet kapott a vezetőszervek és az alapszervek munkájában. A III. kongresszus határozataival kapcsolatban mondhatjuk el először, hogy sikerült a párttagság szélesebb tömegeit tájékoztatni az időszerű kérdésekről, megismertetni a kongresszus határozataival. A megyei bizottság becslése szerint 14 000 párttaggal, a párttagság 80 százalékával ismertették meg a kongresszus anyagait.

146 Ezt nagyon fontos eredménynek kell tekintenünk akkor is, ha az adat eltúlzott, mert a párton belüli szélesebb körű propagandamunka is kezdetleges volt még ebben az időben. Itt említjük meg, hogy 1946 második felében 11 szemináriumot 235—240 párttag tanulmányozta a megyében a marxizmus—leninizmus alapvető tanításait. Szeptemberben kezdte meg munkáját Székesfehérvárott a háromhetes bentlakásos pártiskola.

147 A kongresszus után pártnapok és nagygyűlések sorozatára került sor. Ez a sorozat a székesfehérvári pártnappal kezdődött meg, amelynek előadója Orbán László volt. A párt vezető munkatársait: Rajk Lászlót, Drahos Lajost, Olt Károlyt, Dögei Imrét, Zgyerka Jánost, Andics Erzsébetet és másokat küldött a megyébe a kongreszszusi határozatok ismertetésére. Székesfehérvárott a két munkáspárt rendezésében elméleti-politikai kérdéseket elemző előadássorozatot indítottak. Űjra rendszeresen és gyakrabban tartották meg a pártnapokat, amelyeken fontos elméleti és politikai kérdéseket ismertettek.

148 Aktivizálódott az értelmiség is, megalakult a kommunista értelmiségiek csoportja, megismerkedtek a kongresszusi határozatokkal és október végén a megyeszékhelyen is beindították az „Értelmiség a dolgozókért!" mozgalmat, amelyben a kommunista értelmiségiek különböző szakmai tanácsokkal látták el a csoporthoz forduló fizikai dolgozókat.

149 A pártszervezetek lépéseket tettek a párt sajtójának intenzívebb terjesztésére és a megyei bizottság a pártszervekkel való szorosabb kapcsolatra, a pártmunka célszerűbb segítésére szólította fel a Fehérvári Hírek szerkesztőségét, hogy a lap jobban betölthesse szerepét a párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatban.

150 A párt tömegkapcsolatainak fejlesztésében, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításában központi kérdés volt a parasztság újabb rétegeinek megnyerése. Ezt a feladatot a III. kongresszus a pártmunka kardinális kérdésévé tette, tulajdonképpen önálló parasztpolitikát hirdetett meg. A párt felismerte, hogy a mezőgazdaság fejlődésének gazdasági és a munkás-paraszt szövetség politikai alapjául az adott történelmi helyzetben a kisbirtokrendszer megerősödése