Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

delem; Vócsa visszatérése a közéletbe, újabb támadásai és a személye körüli további viharok; a Vértessy Károly ellen indított sajtókampány

117 és ellenforradalmi tevékenységével kapcsolatos újabb adatok napvilágra kerülése

118 és .általában a pártközi harcok kötötték le. A kongresszus határozatait legelőször a párttagság körében kellett ismertetni, jelentőségét a kommunistákban kellett tudatosítani ahhoz, hogy az a tömegek közötti politikai munkában is hasson. A helyi erőknek az a törekvése, hogy a stabilizáció megszilárdítása és a lakosság gazdasági helyzetének javítása érdekében, az őszi munkák időben és jó minőségben történő elvégzését tudatosítsák és megszervezzék, megfelelt a III. kongresszus határozatainak és irányvonalának. Az aszályos nyár miatt aggasztó volt a vetőmaghiány, a gazdák tekintélyes része megőrlette a vetőmagot is. Elterjedt a feketefuvarozás és a termények, különösen a kukorica kiszállítása a megyéből. Az őszi szántás-vetés lassan haladt.

119 A megyei vezetőszervekben felismerték a termelést fenyegető válságot, azért a megyei nemzeti bizottság, valamint a négy párt közös felhívást intézett a megye lakosságához, főleg a parasztsághoz.

120 Október második felében járási termelési tanácskozások sorozata zajlott le, amelyeken hangoztatták, hogy az őszi munkák elmaradását nem a parasztság munkakedvének hiánya okozza, hanem a munkafeltételek kedvezőtlen alakulása. Szóvátették, hogy az új földhözjuttatottak nem jutnak gépi erőhöz, és hogy a telekkönyvezés üteme továbbra sem kielégítő. Bár a tanácskozáson itt-ott irreális, telj esi thetetilen igények is felvetődtek,

121 azok egészében a III. kongresszus általános és agrárpolitikai irányvonalát erősítették és gazdasági jelentőségük mellett politikai vonatkozásban is figyelemre méltóak. A részvevők kiálltak a párt III. kongresszusának államosítási politikája

122 és a munkás-paraszt szövetség erősítése mellett. „Egyesült erővél állunk a koalíció mögött" — írták a bicskei határozatban. Figyelemre méltó, hogy a sárbogárdi tanácskozáson részt vevő kisgazdapárti vezetők saját pártjuk képviselőit támadták, amiért véleményük szerint sem képviselik eléggé a parasztság tényleges érdekeit.

123 A III. kongresszus politikai irányvonalának lényeges eleme volt a Kisgazda Párt demokratikus erőivel való változatlan összefogásra való törekvés. A kongresszus megér ősi tette a baloldali erőknek azt az igényét, hogy a kisgazdák pártjuk megtisztításával járuljanak hozzá a koalíció megújításához és ezzel erősítsék meg a népi demokrácia hatalmának politikai alapját.

12

' Fejér megyében ennek legfőbb akadályát a Kisgazda Párt baloldalának gyengesége és szervezetlensége, általában teljes passzivitása képezte. A III. kongresszust követő időszakban is a jobboldaliak elleni nyílt és kemény harc képezte a Kisgazda Párttal kapcsolatos politika alapvető elemét. Bár a párt demokratikus paraszti tömegei részéről esetenként mutatkoztak már az együttműködés lehetőségének szerény jelei, de annak fejlesztéséhez egyelőre változatlanul a jobboldali vezetők radikális leleplezésén és elszigetelésén keresztül vezetett volna az út. A hatalmi pozíciókért folyó harcban elszenvedett vereségekben viszont még maguk a tömegek is a párt méltánytalan háttérbe szorítását látták.