Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

szeptemberi 9-i ülésén értékelték a ,,B"-listát. Megállapították, hogy az 1938-hoz viszonyított megyei tisztviselői létszám 42 százalékát, a községi alkalmazottaknak pedig 43 százalékát bocsátották el. A pártok általános politikájukból eredően értékelték a létszámcsökkentést. Nagy Mihály a Paraszt Párt nevében azt hangsúlyozta, hogy ez „nem volt a közigazgatás kárára". Vócsa viszont támadta, amennyiben az ^túlíment az előírt határon".

107 A bizottság hosszas ^ita után 112 köztisztviselő visszavételét kérte a kormánytól. 1946 nyarának politikai küzdelmeiben jelentős szerepet játszott a parasztság megnyerése. Ezért főleg a kommunista és a Kisgazda Párt harcolt. Előbbi, főleg a szegényparasztság körében, szervezetileg is erősödött az elmúlt időszakban, de a parasztság tömegei körében tömegesen nem növelte befolyását. A kisgazdák — főleg az agrárdemagógia, a beszolgáltatások körüli nehézségek kiélezésével, a parasztegység hangsúlyozásával, a községi választások napirendre tűzésével és néhány új fejlemény kihasználásával — igyekeztek a parasztságot szorosabban magukhoz láncolni és a baloldali pártoktól annak minden rétegét leválasztani. Ezt elősegítette a stabilizációt követően szükségszerűen kialakuló agrárolló,

108 a házhelyek kiosztásának elhúzódása, és földművesszövetkezetek pénzhiánya. Ehhez járultak a malmok községesítésére vonatkozó javaslat körüli viták. A megyei törvényhatósági bizottságban szeptember 9-én tárgyaltak erről először és 11 : 3 arányban egyetértő határozatot fogadtak el, csak a három kisgazdapárti tag szavazott nemmel. A községesítési javaslatban a kisgazdák a magántulajdon felszámolásához vezető út első állomását látták. „A magántulajdonhoz nem engedünk nyúlni. A kérdés nagyon nagy horderejű, ma a malmokat vesszük el, holnap pedig a kisbirtokot" — mondta Vócsa.

10J Ezzel kétségkívül sikerült megtéveszteni ök a parasztság egyes rétegeit, amit elősegített, hogy a megyében ez időben már a parasztság valamennyi rétegében erősödőben volt a tulajdonosi szemlélet. III Az MKP III. kongresszusának hatása és törekvések irányvonalának érvényesítésére Fejér megyében Az ország gazdasági helyzetének és politikai viszonyainak alakulása 1946 nyarán napirendre tűzte a forradalom továbbfejlesztésének feladatát, a gazdasági-társadalmi-politikai kibontakozás további perspektívájánk meghatározását és a baloldali erők magatartásának kialakítását olyan viszonyok között, amikor egyfelől erősödőben volt a fő politikai erő, a baloldali pártok akcióegysége és a munkásparaszt szövetség, másfelől pedig fokozódott a politikai és gazdasági polarizáció és a koalíción belül és egyes koalíciós pártokban is.

110 Jóllehet, a kongresszus nem tekinthető valamiféle periódusváltó eseménynek, szakaszhatárnak a népi demokratikus forradalom történetében,

111 annak folyamatában mégis csomópontot képez. Megalapozta