Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

A politikai erőviszonyok alakulása és a pártküzdelmek Miután, a nagy tavaszi politikai ellentámadás hullámai elültek, a politikai pártok tevékenységében előtérbe kerültek a pár*.szervezés feladatai, a pártmunka továbbfejlesztésének teendői és a munkastílusnak a politikailag konszolidáltabb helyzetre való alkalmazása. A Magyar Kommunista Párt komoly gondókkal küszködött a megyében. A párt vidéki szervezetei és vezető szervei a nagy politikai megmozdulások után kevesebb támogatást kaptak a felsőbb szervektől, magukrahagyottságot éreztek. A választási kampány, illetve a tavaszi akciósorozat után a központ előadói, a felsőbb szervek képviselői egyáltalán nem, vagy ritkábban jártak falun. A helyi közigazgatásban, különösen a sárbogárdi járásban igyekeztek a pártot elszigetelni. A párt vidéki munkáját nehezítette, hogy a parasztság körében végzendő agitációhoz kevés szempontot, érvet és propagandaanyagot kaptak, pedig már felismerték a parasztság irányába szükséges differenciáltabb agitáció és propaganda szerepét.

19 A párthelyiségek sok községben ablak és berendezés nélkül voltak, gyakran hiányoztak a pártélet alapvető feltételei. Ennek ellenére a tavasz folyamán több helyütt új pártszervezetek alakultak, többnyire pusztákon és tanyai körzeteikben.

210 Ez azt mutatja, hogy a parasztság, főleg a szegényparasztság körében növekedett a párt népszerűsége. Folyt a párt vezető szerveinek tökéletesítése.

21 A sárbogárdi járás kommunistái és más pártszervek is erőfeszítéseket tettek a politikai együttműködés továbbfejlesztésére a szociáldemokrata testvérpárttal.

22 Erre annál is inkább szükség volt, mert a helyi SZDP szervezet továbbra is válságos helyzetben volt,

23 A kommunista pártszervezetek egyre nagyobb gondot fordítottak a községi képviselőtestületekre és a falusi értelmiség megnyerésére.

21 Hasonlóképpen szervezeti teendőkkel birkózott a Szociáldemokrata Párt is. A párt februári konferenciája időlegesen kedvezően hatott, főleg a városi pártszervezetek erősödésére. Március elején 78 községben és Székesfehérvárott működtek SZDP szervezetek.

25 A megyei pártvezetés komoly erőfeszítéseket tett a pártélet fellendítésére, a párt befolyásának növelésére. Március 7-én lapjukban nyilvánosságra hozták a februári pártértekezlet gazdasági és szociális programját, némileg ellensúlyozandó a kommunista pártkonfeirencia határozott és mozgósító követeléseit.

26 A párt húszpontos tervének központjában is a mezőgazdaság fejlesztése állt. A párt elgondolásai az adott helyzetben többnyire irreálisak voltak, bár progresszíven rajzolták meg a mezőgazdaság fejlesztésének perspektíváját. Ennek konkrét tennivalóit a tagosításban, a belvízrendezésben, talajjavításban, az utak korszerűsítésében jelölték meg. Távolabbi teendőknek a kertkultúra kialakítását, a gépesítés fokozását, a mezőgazdaság villamosítását, az állattenyésztés fejlesztését látták. A mezőgazdaság színvonalemelésének érdekében a szakoktatás kiterjesztését, a népiskolák szaporítását és fejlesztését javasolták. A mezőgazdasági munkák irányítására, tevékenységi kereteinek fejlesztésére gazdatitkár-