Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Fejér megye politikai viszonyainak vázlata a dualizmus korában

Vező értékesítését jelölte meg. Áz 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás alkalmat szolgáltatott arra, hogy a gazdasági követelések mellé politikaiakat is kiharcolj anak.

16 E célból hívta egybe Zichy Nándor a II. Országos Gazdakongresszust, amely öntudatos agrármozgalmat indított el.

17 A birtokosokat ekkor az amerikai és az orosz búza konkurrenciája sújtotta. Ennek ellensúlyozására most az agráriusok kedvező mezőgazdasági exportlehetőségeket és belföldi piacot kerestek. Eközben jutottak el a politikai megoldás követeléséhez, amelyet a konzervatív, aulikus politikát valló nagybirtokosok dolgoztak ki. Eszmeáramlatként a korszak katolicizmusa kínálkozott, amely belpolitikailag az egyházpolitikai reformok revíziójában, nemzetközileg pedig az antiliberalizmusban jelentkezett. Székesfehérvárott e konzervatív mozgalom élére Steiner Fülöp, az egyházmegye püspöke, a nagybirtokosok közül pedig Zichy János, Zichy Nándor és Eszterházy Miklós Móric állottak. A pártalakulást katolikus gyűlések előzték meg.

18 Ezek között a székesfehérvári volt a legjelentősebb, melyet 1894. november 18-án tartották.

19 A gyűlést a katolikus egyház szervezte, de a politikai mondanivalót az agrárius konzervatív nagybirtokosok vitték bele. A hallgatóság — több mint 10 ezer ember — Székesfehérvárról és a fehérvári egyházmegyéből sereglett össze. Ez a katolikus tömeg azonban nem kormánypárti, hanem ellenzéki mentalitású volt, s a függetlenségi politika híve. A katolikus gyűlés szervezői ezt a tömeget csakis ellenzéki hangvételű beszédekkel tudták politikai céljaik követésére rábírni. Ezt annál inkább is megtették, mert a gyűlés szervező bizottságába a székesfehérvári függetlenségi kör vezérei is bekerültek. Elnöke, Tóth Artúr, ezzel viszonozta a katolikus egyháznak azt a szívességét, hogy kormánypárti programmal testvérét, Tóth Aladárt az 1892-es választásokon — Károlyi Gábor ellenében — győzelemre segítette.

20 Tehát a részt vevőket csak ellenzéki platformról lehetett ebbe a politikai arénába vonni. Ehhez a székesfehérvári és a községi függetlenségi párti vezetők adtak Zichy Nándornak messzemenő segítséget. A függetlenségi vezetőket, mint középbirtokosokat lényegében az agrárius érdekek közelítették a néppárti szervezőkhöz. A függetlenségi párt több képviselője agrárius voltát hangoztatta is ezekben az időkben.

21 A politikai szembenállás a választások során kristályosodott és élesedett ki az agrárius, konzervatív politika hívei és az ellenzéki tábor között. A konzervatív, agrárius ellenzékiség azonban a 67-es alapot nem érintette. Zichy Nándor lefektette a leendő párt programját. Ebben a dinasztia iránti hűséget, a pragmatica sanctióhoz és a 67-es kiegyezéshez való ragaszkodást juttatta kifejezésre.

22 A fehérvári program nem is keltett különösebb feltűnést, mert az a kor politikai szellemét tükrözte, és az aulikusok politikai nézetei szerint készült. Ami viszont a kormányt és a liberális felfogást valló pártokat illeti, azok a katolikus szupremáciának e leplezetlen hirdetésén, a feudalizmus konzerválására való törekvésen felháborodtak. Steiner püspök szerint ez a föld katolikus ország. Ezért kell elindítani a katolikus párt szervezését. Zichy János szerint is a katolikus ügyet csakis politikai párt tudja diadalra vinni.