Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

megelégedtek azzal, hogy már a korábbi nemesi névjegyzékben is benne van (catastralistae).2 Ügy látszik, hogy itt nem vonultatták fel szavazni a parasztnemeseket. Viszont Vas megye 1828. évi tiszt újításán az 1827-es rendelettel visszanyert „ősi szabadság alapján" az alispáni és a jegyzői állásokra még jelölés sem történt. Megtartották állásukban a régieket, de a többi tisztviselőkre sem szavaztak fejenként, csak „a karok és rendek egy akarattal" való közfelkiáltásával/

3 Fejér megye 1828. évi tisztújításán a legtöbb tisztségviselőt közfelkiáltással választották, csupán a tiszti főügyész választásánál: ,,a megoszlott kiáltásaiból, hogy mely részen legyen a voksok többsége, nyilván megállapítani nem lehetett. . ." Így a főispán elrendelte az egyenkénti szavazást, melynek során 573 szavazatot adtak le, és 357 szavazatta] 216 ellenében Papp Gábort választották meg. E közgyűlésen a jegyzőkönyv 110 jelenlevőt sorolt fel, köztük 41 megyei tisztviselőt, 17 főurat, 4 kir. kaimarást, 7 prelátust, 2 plébánost, 37 birtokos nemest és 2 városi követet.

44 Tehát 463 szegény nemes jelent meg az összeírt 4529 főnyi nemességből.

45 De nem jelentek meg az előkelőbb nemesek sem teljes létszámmal. Az 58 főúrból csak 17, tehát 29 %-uk. A megyei tisztviselők azonban szinte teljes létszámban jelen voltak. A kir. kamarások valamennyien, a prelátusok 60 %-a (érthető, hisz a püspökség és a fehérvári káptalan helyben volt), 80 előkelőbb nemes (táblabíró, ügyvéd, katonatiszt, főhatósági tisztviselő, stb.) közül 37, tehát 46 %-uk. Nem számítva az összeírásba felvett 40 özvegyet, marad még 4285 nemes. Ezek többsége nyilvánvalóan szegény (vagyontalan vagy egy telkes), de közülük csak 463 jelent meg, tehát mindössze 10 %-uk. Jóval kevesebb, mint az 1819. évi zalai tisztújításon. Ott azonban az első alispáni tisztségért folyt a fő választási küzdelem. Ezért érdemes volt áldozni a jelölteknek. Hisz az 1834. évi zalai alispánválasztásról a titkosrendőri jelentésből tudjuk, hogy csak a konzervatív jelölt 642 akó bort, 20 akó pálinkát, 40 ökröt, 230 birkát, 3000 kenyeret áldozott választóira.

46 A tiszti ügyészi állásra pályázók nyilván nem voltak hajlandók ilyen nagy áldozatokra, enélkül pedig a kisnemesek nem voltak hajlandók felvonulni. Az ellenkező történt Békés megye nagyon későre halasztott, 1832. évi választásián. Itt a volt első alispán, tekintettel 43 évi megyei, 20 évi alispáni szolgálatára nem vállalta a jelöltséget. így az alispáni állások is új választás alá kerültek. Bár a békési járási főszolgabíró kivételiével valamennyit „közakarattal elválasztották", az említett főszolgabírói állás ügyében szavazásra került a sor, és erre összesen 570 szavazatot adtak le.

47 Ez nagyon magas arány, tekintettel arra, hogy itt csak úgy sikerült 1832-ben összesen 1108 nemiest összeírni, hogy ide számították a Gyomához tartozó Csudaballa pusztát bérlő 259 dévaványai (Heves-Külső Szolnok megye) közbirtokos nemest, és 106 „praetensus nemest", akik alatt nyilvánvalóan a maguknak nemesi jogokat igénylő, de nemességüket igazolni nem tudó személyeket értették.

48 A többiek közül 316-ot kifejezetten birtoktalan nemesnek jelöltek meg. A békési járás egyik kerületében azon-