Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében

idegenből letelepülő zsidók az engedélyért fejenként 2 forintot házassági engedélyért 2 aranyat Újévkor kötelesek adni 25 font kávét, 50 font cukrot, 2 font rizst, fűszereket, s végül Márton-napkor 3 ludat. — A vassal való kereskedés is szabad, kivéve, ha az uraság maga akar azzal kereskedni. Megengedte gróf Cziráky a lisztlkereskedést is, de csak úgy, hogy a pékek hátrányt ne szenvedjenek. A lovasberényi zsidó község 1848-ban az összeírás szerint 600 főt számlált. 1834-ben volt a legnépesebb, ekkor (valószínűleg a hitközség, amely több környező falura is kiterjedt) 1300 tagot tartott nyilván.

40 Lovasberényen kívül Fejér megyében 1848-ban nagyobb zsidó községek még Baracska (nemesi közbirtokosság oltalma alatt), Mór (a Lamberg-Luzsinszky birtokon), Cece (a korábbi Meszlényi—Mátéffy birtokon, ami később nemesi közbirtokosság lett), Kajászószentpéter és Sárbogárd (szintén nemesi közbirtokosság védelime alatt), valamint az egykori Schmidegbirtokon, Felcsúton. Jelenleg több ilyen részletes szerződés nem ismeretes más falu, uradalom történetéből. A többi földesúr is telepített le zsidókat, ők ezlt jövedelmük növelése végett tették. Jellemző erre Eszterházy Imre veszprémi püspöknek Veszprém mezővárosra vonatkozó rendelkezése, amelyben többek között ez olvasható: ,,A görögök, zsidók, napszámosok, mészárosok egyenest a földesuraság joghatósága alá tartoznak."

41 A nagy uradalmak különböző mezőgazdasági és ipari tevékenységet folytattak, jövedelmük növelésére. Ezzel kapcsolatban nézzünk meg néhány adatot a zsidó kézben levő tőke felhalmozódásáról. A móri Hochburg—Lamberg uradalom 1753. évi (febr. 10.) leírása

42 szerint van Móron hamuház (Domus cineraria), sörfőző ház, egy száraz malom, csak a sörárpa őrölésére. Ezeket az épületeket az uraság 1731 táján építtette. Ekkor ugyanis a móri jobbágyok egy 31 pontos levelet nyújtottak be a megyéhez az uraság elleni azon panasszal, hogy a szokott roboton felül nekik kellett a hamuházat megépíteni, a fát oda kellett hordani hozzá. Hasonlóképpen nekik kellett megépíteniük a tímárházat. A téglakemencéhez azelőtt a sok fát pénzért vágták, s a major szekerén hozták be, most ez is az ő dolguk lett. Gönyűre 500 mázsa hamuzsírt vittek téli időiben. Ami munka a vendégfogadóiháznál, kovácsműhelynél, zsidóháznál, mészárszéknél, vámháznál, égettborháznál, sörháznál, malomnál, a majorban csak volt, azt mind így kellett elvégezni. Az uradalom teljes mezőgazdasági jövedelmének ismertetésétől most tekintsünk el, s csak az úgynevezett ipari adatokat vegyük számba. Az uradalom jövedelmei: a magán koesmáltatási jogból 4250 forint a mészárszékből 150 forint a vámházból 450 forint 68 dénár a szőlőhegyből 336 forint a szappanfőzésből 115 forint