Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében

tői. Ezeket az összeírásokat később azért végzik, hogy ennek arányában állapíthassák meg a kivetendő türelmi adót. A következő összeírások már nem állapítják meg az újonnan bevándorló zsidóság származási (előző lak-) helyét, majd csak 1848^ban. Fejér megye 1848. évi adatait vizsgálva azt láthatjuk, hogy az újonnan bevándorlók javarészt akkor is Morva- és Csehországból jönnek. Így a Martonvásáron lakó 5 családból 3 nem itt született, hanem Cseh-, ill. Morvaországból való (Kolin, Kaunitz), az Ercsiben levő 12 családból 4 szintén újonnan jött (Kaunitz, Leipzig, Lositz, ill. Vißchelbaeh, Württemberg). Baracskán 38 család közül 5 morvaországi eredetű (Neuzeitlich, Nicolsburg, Morzsin, Urbitz, Haugnitz, Austerlitz), Kajászószentpéteren 64 családból 9 szintén morvaországi (Holisa, Mislitz, Mezerics, Podvar, Nei-kolin, Tormán, Karlstein). A többség 1848-ban már magyarországi születésű. 1848-ban a Fejér megyei 1736-os 170 lélekkel szemben a zsidóság 3857 személyre szaporodott a bevándorlókkal, — egy évszázad alatt több mint a húszszorosára. A zsidóság sok hasznot hajtott földesurainak. A lovasberényi zsidóság megírt története részletesen közli az 1775. évi szerződés pontjait, amelyet 1798-ban is megújítanak, s benne a Czirákyaknak a zsidóságtól nyert jövedelmét, valamint a zsidóság helyzetét is.

37 A földesúr nagyon humánus volt velük, míg a falu más vallású lakosai a falu elhagyására is gondolnak elkeseredésükben, hitük gyakorlásának erős korlátozásai miatt.

28 Cziráky gr. megengedte, hogy vallási szertartásaikat szabadon gyakorolhassák az általuk épített zsinagógában, hogy halottaikat is saját szertartásaik szerint temethessék el a nekik adományozott temetőben. Tarthatnak vallásuk rendje szerint rabbit, kántort, sírásót, saktert. A leveles sátrak ünnepén, pünkösdkor, ellenszolgáltatás nélkül hozhatnak az urasági erdőből gallyakat. Felállíthatják a szombat napi zsinórt (az eruvot) a nekik megfelelő helyekre,

38 saját fürdőiket tarthatnak, községi és kultuszügyeikben teljes autonómiával bírnak. Elöljáróikat szabadon választhatják, a zsidó bíró (hitközségi elnök) kivételével, akit a földesúr erősít meg hivatalában. Jogot nyernek bor, sör árusítására. A nem zsidók részére is árusíthatnak pálinka, só, dohány kivételével mindent. De fizetnek viszont a földesúrnak türelmi adó címén 872 forintot a bérbe kapott fakrikaházért, (amelyben nemcsak lakás volt a zsidók számára, de neve után ítélve szappan-, s pálinkafőzőhely is lehetett) 333 forint 36 dénárt 5 zsidó háztelek után 114 forintot a zsinagóga, a temetőengedélyért, s a szombat napi zsinórengedélyért 43 forintot bormérési jogért 30 forintot kereskedelmi szabadalmakért 116 forintot keresztény házakban lakó zsidókért 25 forintot 14 zsellér zsidó 24 forint 36 dénárt