Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kadácsiné István Sarolta: Fejér vármegye közigazgatása a kiegyezés korában (1860 – 1871)

adatok ellátását a küszöbön álló rendezés miatt helyettesítéssel oldották meg.

1

* Az átszervezést előkészítő munkálatok egész terjedelemben megerősítést nyertek és sor került 1871. október 30-án a bizottmány utolsó ülésére. Szőgyény Marich László főispán értékelte, és megköszönte a bizottmány munkáját, a főispánnak pedig Cziráky János fejezte ki háláját. A bizottmányi tagok nevében Boross Mihály, a volt 1848-as bizottmány tagja vett búcsút. Egyhangúlag megválasztották az igazoló- és a bíráló választmány választás alá eső részét, a másik részt pedig — törvény adta joguknál fogva — kinevezték. A 45 választókerületbe 35, a lebonyolítást vezető elnököt választottak.

97 A törvényhatósági bizottság tagjainak száma a megye lakóinak számától függött. A megyében minden 500 lakos után kellett egy tagot számítani. A bizottság felét 6 évre választották, másik fele pedig a virilis szavazati jog alapján vált taggá.

C8 Fejér megyében a választásokat november 14-én és 18-án tartották meg, december 14én pedig sor került az alakuló közgyűlésre. A főispán megállapította, hogy a bizottság tagjai körében kevés új személyt lehetett találni, ami arra mutat, hogy a korábbi bizottmányi tagság szinte változatlan társadalmi összetételben öröklődött át az új törvény által megnyitott időszakra is." Így alakult meg a megyei állandó bizottmány helyébe 18714>en a törvényhatósági bizottság. A XLII. tc. először foglalta egységes jogszabályba a törvényhatóság szervezetét, jogkörét, és vált a vármegyei önkormányzat fokozatos összezsugorításának alapvető törvényévé. Magyar viszonylatban az önkormányzat eszköz volt a feudalizmus és a kapitalizmus erői számára, hogy megosztozzanak a helyi igazgatáson keresztül az államhatalomban.

100