Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár város hitelügyletei a XVIII. század második felében

5. Alapítványi pénztár Közalapítványok ugyan nem voltak a városban, mégis az árva és szegényház ügy céljára a város alapítványi pénzeket is kezelt. 1753ban 16 589 ft-ról adott számot a tanács. A következő évben azt jelentette, hogy a városban alapítványok nincsenek, illetve csak árva és szegényházzal kapcsolatos alapítványi pénzt őriznek. 1768-ban ugyanezt ismétli meg a város jelentése, hozzátéve, hogy katonaözvegyeket és árvákat nem tud támogatni. 1781-ben Vailand Ferenc Xavér 1600 ft-os alapítványt létesített, melynek kamataiból négy árva neveltetését lehetett biztosítani. 1785-ben Vörös Zsigmond tett 2000 ft-os alapítványt a szegényház javára. Az alapítványi pénzeket hatszázalékos kamat mellett a város kihelyezte.

26 6. Egyházi pénztár Jelentőségében csekély volt az egyházi pénztár is. Az egyházi bevételeket, adományokat a város ebbe a pénztárba vételezte be, illetve e pénztárban kezelte. 1740-ben a pénztár maradványa 346 ft, 1750-ben 1184 ft volt.* A pénztár bevétel-kiadása 1767—1775 között következőképpen alakult

28

: 1767 1770 1771 1775 bevétel 4027 ft 1779 ft 1515 ft 2880 ft kiadás 2083 1225 908 1204 maradvány 1944 554 607 1676 Kihelyezésre mindössze két adatunk van: 1779-ben a budaivárosi Sebestyén kápolna pénzéből 100 ft-ot, 1785-ben az egyházi pénztárból 450 ft-ot adott ki a város hatszázalékos kamatra.

2 A hitelügyletekben a városi levéltár is szerepet játszott. 1742-ben Olai János 40 ft-os anyai örökségét, valamint ezüsttárgyait a levéltárból kapta meg. 1753-ban Panitz Pál 710 ft-ot a levéltárba fizetett vissza. 1755-ben azt olvashatjuk, hogy Fister István házára 227 ft volt letétbe helyezve a levéltárba. Az összegből 200 ft-ot visszatérítési kötelezettséggel a városi kamarás kivett. 1768-ban a levéltárban őrzött 216 ft-ot Hiemer Imre jegyző a kamarás! pénztárba fizette be. 1780-ban a tanács azt jelentette, hogy ,,az a pénz, amely nincs kamatra kiadva, a levéltárban van". Mindezek az adatok azt mutatják, hogy a levéltár nemcsak az iratok, hanem városi tőkék őrzőhelyéül is szolgált.

30 Mindezek a hitelügyletek nem ellenkeznek azzal az egyidejű ténnyel, hogy Székesfehérvár a tárgyalt korszakban el volt adósodva. Már 1689-ben arról olvashatunk az Űjszerzeményi Bizottság utasításában, hogy a városi tanács híre nélkül a bíró nem vehet fel kölcsönt, mivel a felszabadulás után kinevezett bíró és tanács nagy adósságot hagyott hátra.

31 Ez az adósság csak növekedett a Rákócziéi