Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Életrajzok - Farkas Gábor: Újabb adatok Balogh Jánosnak, a Székesfehérvári Forradalmi Törvényszék vezető vádbiztosának élettörténetéhez
Farkas Gábor ÚJABB ADATOK BALOGH JÁNOSNAK, A SZÉKESFEHÉRVÁRI FORRADALMI TÖRVÉNYSZÉK VEZETŐ VÁDBIZTOSÁNAK ÉLETTÖRTÉNETÉHEZ A levéltári évkönyv előző kötetében a Tanácsköztársaság egyik funkcionáriusáról, a székesfehérvári forradalmi törvényszékvezető vádbiztosáról, Balogh János életéről jelent meg rövid ismertetés. Azóta, Balogh János személyi fondja Magyarországra került, amely bő adatokat tartalmaz későbbi gazdag életútjára is. Ennek felhasználásával adjuk közre az alábbi eseményeiket, kitérve olyanokra is, amelyek nemcsak közvetlenül Balogh János személyét érintik, hanem Balogh személye kapcsán rávilágítanak más, eddig ismeretlen vagy részben ismert eseményekre. Eddig Balogh életpályájából az 1919 őszén történt letartóztatása előttieket ismertük, míg a többieket csak utalásszerűén. Balogh János 1919. augusztus 9-én a székesfehérvári törvényszéken dolgozott, amikor Kail Antal, a törvényszék elnöke rendőrökkel megerősített fehérgárdistákkal megjelent. A rendőrök és katonák a Tanácsköztársaság idején használt bútorokat, irodai felszerelést és az iratokat tönkretették. A bútorokat a szobákból kidobálták. Balogh Jánost ekkor az igazságügyi szervek rendelkezése nélkül vették őrizetbe, mert előzetes letartóztatását a székesfehérvári törvényszék csak augusztus 20 körül foganatosította. Felesége 1919. augusztus 22-én az államügyésztől, Pattantyús Ábrahámtól engedélyt kapott, hogy férjét hetenként két alkalommal; hétfőn és pénteken délután 4—6 óra között, 15—15 percig meglátogassa. Balogh János cellája az I. emeleten a 27. sz. volt. A foglyok őrzését a fehérgárdistákkal közösen végezték a fogházőrök. A fehérek viselkedése rendkívül nyugtalanító volt a foglyokra nézve. Őket állandóan fenyegették, sőt már itt verték is. A román megszállás a fehérek terrorcselekményeit meggátolni nem tudta. Más helyről tudjuk, hogy román katonák maguk is a proletárdiktatúra funkcionáriusait, a vörösőröket és vöröskatonákat letartóztatták, majd a magyar csendőrségnek adták át. A román járőrök és a siófoki hírszerző tisztek közös akcióinak eredményeképpen a móri és a bicskei járásban igen hamar öszszefogdosták a proletárdiktatúra híveit. Székesfehérváron, ahol a román megszállás a demarkációs vonal közelsége folytán is szigorúbb volt, s egy dandárparancsnokságuk is állomásozott itt, a siófoki tisztek nyíltan nem garázdálkodhattak. Ezek mégis beszöktek a városba, innen a polgári hatóság segítségével fegyvereket csempésztek