Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár város hitelügyletei a XVIII. század második felében

Amint látható, a pénztárban nemcsak árvapénzek voltak, hanem a pénztárat polgárok és lakosok takarékpénztárként használták, pénzüket ott elhelyezték, illetve a város kamatra kölcsönadta azokat. 1729-ben a pénztármaradvány 3698 ft volt. 1773 után a kötelezvényeket két példányban kellett készíteni, tőkéket csak biztos helyre lehetett kiadni, a gyámoktól félévenként jelentést kellett kérni. 1776tól a város rendszeresen felterjesztette a helytartótanácshoz az árvapénztári számadást és az árvák táblázatát (Tabella orphanorum). 1778-ban a városi tanács úgy rendelkezett, hogy a kihelyezett tőkék utáni kamatokat a pénztárigazgató szedje be.

20 A kintlevő, illetve az évente kihelyezett tőkéket alábbi táblázat mutatja. Igen jellemző, hogy 1771—1785 között összesen 24 483 ft-ot helyezett ki a város az árvapénztárból

21

: Év Kintlevő tőkék Hátralékos kamatok Az évben kihelyezve összesen 1752 2331 302 2633 1764 2208 34 2242 1765 2654 339 2993 1769 8888 530 9418 1771 1000 1772 3240 1773 4508 1774 3443 1775 1661 1776 711 1777 594 1778 642 1779 930 1780 1626 1781 389 1782 3100 1783 897 1784 1157 1785 585 A kamatok egy részét a város kétségtelenül árvák eltartására fordította. 1750-ben egy ötéves gyerek tartásáért évi 24 ft-ot és 12 mérő gabonát, 1759-ben egy kisebb gyerekért évi 8 ft-ot és 8 mérő búzát adott. 1772-ben Bogár József árva tartása 12 ft-ot igényelt. 1793-ban a városban 107 árvát tartottak nyilván. Igen gyakori volt, hogy az árvavagyont a város a nagykorúság elérésekor sem adta ki, pl. abban az esetben, ha az árva elhagyta a várost, lakóhelye ismeretlen volt stb. A város azt is megtette, hogy az 5—6 százalékos kamatra kiadott tőkék után az árvák eltartására csak 3—4 százalékot fizetett ki. A város ez évi jelentése arról beszél, hogy igen magas összegek is kerültek városi kézre, mint pl. a 8000 ft értékű Rehvagyon.

22