Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Források - Móra Magda: Források Fejér megye törökkori történetéhez
Secundus fatens 2 Joso Rácz, annorum circ. 68. civis albensis fide mediante vallotta: ad. 1. Ezen fatens húsz esztendeig Fovent, háromig pedig Csikvárt lakván ezen határt nem observálta 3 ugyan, de hallotta sokszor a régiektől, hogy e tájon légyen pentelei Csabgyától különböztető határ. Olyformán is vallást tévén, hogy ezen szőlők felényire hallotta legyen, hogy pentelei földön legyenek. ad. 2. Tudja, amely rácoknak török pattantyús nevezet szerént Topcs aga szőllőjén — mely is az mutatott első fatens fassioja 4 szerént való határon mindjárt fölül vagyon, — szőllőjek volt, az pentelei Szaracs agának adták rólok a dézsmát. Hol is emiéti ezen fatens, sógorának is fölső részén való végén szőlője lévén, az is oda adta a dézsmát. Akik a szőlők alját ottan kaszálták, a boglyapénzt nevezett Szaracs agának adták. Ezen fatens maga is kaszálván, ugyanazon Szaracs agának fizette a boglyapénzt. ad. 3. 5 Tudja és hallotta azt is, hogy a pentelei föld az utig kimegyen, de már nem emlékezik róla, fej érvári utig vagy pákozdiig. Ezen látensnek török Világban fejős juhai lévén, hogy az uton által pentelei földre és határra •engedték hajtani, egy báránt adott sokszor emiétett Szaracs agának. Fejér Vármegye Levéltára: Fejér Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. IV—A—1 e—2 Acta iuridica fasc. 5. Csikvár (Szabadbattyán) a XVI., XVII. sz-ban török erődítmény, u. n. párkány. 1 Az első tanú Mindszenti János, kb. 71 éves, adonyi lakos eskü alatt vallja 2 a második tanú Rácz Joso kb. 68 éves fehérvári polgár 3 nem figyelte meg 4 vallomása 5 az első, második, harmadik kérdésre nézve 9. Székesfehérvár 1745. október 2. 1670 körül Részlet Zámoly és Nyék puszta birtakhatárvizsgálatának jegyzőkönyvéből Primus fatens 1 providus Stephaus Szalay in possessione Csákvár, J. Comitatus Albensis degens et excellentissimi et illustrisimi Comitis Junioris Francisci Eszterházy de Galatha colonus annorum circiter 92 ... Minthogy Csákvárott született e világra még az atyja is a fatensnek és a maga is mindekkoráig ott lakott, onnan tudja, hogy a Kerék Szent Tamási folyóvizén azon helyen volt a fornai régi híd, amelyen most is látszanak némely hidlá'bak, mivel a török világban egynéhány százszor is ment az fatens rajta által, és hogy 1 azon hidnak napnyugot felül való, azaz innenső végéig tartatott mindenkor a valóságos zámolyi határ, s mindenkor is békével addig birták, miulta eszét tudja az fatens, mindenkoron úgy tapasztalta. Tudja azt is bizonyosan, hogy azon régi út, mely a most említett fornai hídon tul az Mogyorós völgyön alul megyén föl az Harasztos hegyre, onnénd