Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Források - Jenei Károly: Iratok Fejér megye török hódoltságkori történetéhez

mint töb sármellyéki fa-lunk.

2 Müs az magyar félről mindenek ellen oltalmazván őket. Melynek erősségére attuk nékiek az pötsétes levelünket, kezünk irása alatth. Actum in Castro nostro Rohonez 28. Juni Anno 1648. Egyoladalas fogalmazvány. — OL Batthyány család lt. P 1313—II. 92. 1 adó és egyéb szolgáltatások alól mentességet 2 Battyán, Polgárdi, Enying, Mezőkomárom 17. Hídvég, 1649. július 20. A szabadíhídvégi jobbágyok panasza Battyhány Ádám földesúrhoz: A Mezőkomáromba újonnan betelepített jobbágyok ősi jogon bírt rétjeiket és legelőiket el akarják tőlük venni. Az minden jóknak kut fejétül az Atya mindenható Mentül kívánunk Nagyságodnak, mint kegyelmes Urunknak jó egésségöt szerencsés kívánatos napokhat megh adatni nagy boldogul. Kényszeríttetünk Nagyságodhoz ez mostani alkalmatossággal emberünket és levelünket küldeni, melyben jelentjük Nagyságodnak mint kegyelmes Urunknak siralmas búsulással elégíttetett állapotunknak néminemű vészeit, mely sok esztendőiül fogván nem volt, noha ugyan üresek sem voltunk mind ez ideigis az nyomorusághnak terhétül. Elsőben Nagyságodat küvettjük a mostani s újonnan jüt Nagyságod Komáromi

1 Jobádgyi

2 akarnak minden igyeközetükkel szándékukal bennünket az elöbbeni régi megh szokot törvényünkbül ki venni, mely nem egyéb elsőben rétünket marha járó földünket el akarják tőlünk venni sőt szavukat kiis akarnak naponként való panaszai tiltani. Mivel hogy mi Nagyságodnak fő hajtőt öröktül fogván való jobádgyi voltunk, az mely rétet mégh az néhai Attyáink birtanak miis fiai mind eddigh birtuk Hídvégi földnek tartottuk, mely rétnek nevezeti török és magyar részekről város rétének hivot. Mi azért innét az vízen

3 réteket sőt rétecskéíket sem bírunk, mely Nagyságod földén volna. Az kiis Nagyságodnál tudva vagyon az törökök, agák bírják: Ha ugy fogh lenni az mint mostan Komáromi újonnan jüt Nagyságod jobádgyi akarnak velünk cselekedni, mit tudunk egyebet gondolkodni, hanem ki ki maga állapot jár ól gondolkodik, ottan Nagyságodnak falujais Hidvégh nem fog öregbülni, hanem fogh pusztulni. Hanem mi Nagyságod prudentiájára

4 hadgyuk igyünket és mostani dolgunkat ezeket megh forgatván minden jót cselekedgyék Nagyságod mint kegyelmes Urunk velünk. Jól tudgya aztis Nagyságod mi mind ekkoráigh bizonyos, nem bizontalan réghtül fogván való Jobádgyi vagyunk, az tatár noha pusztította az országol és falukat, de mi mégis Isten kegyelméből el nem pusztultunk mely megh let dologh Nagyságodnak tudva vagyon, most ime könyörgünk sírunk mi kicsin és nagy ez alkalmatossággal minden jót és irgalmasan cselekedgyék velünk. Ezekh után Nagyságodnak Isteniül kegyelmiét és békességet az Jézus Krisztus által kívánunk. Datum Hidwég 1649. 20 die Julii. Nagyságodnak mint kegyelmes Urunknak örökös Jobádgyi Hidwégi Polgárok fő hajtással szolgálunk.